Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)
1434 TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID hajlandó volnék következtetéseket levonni abból, hogy [...] ez a kánonista [...] Plutarchos és más klasszikusok nyomán emlegeti a test-elméletet, habozván a fej- és a gyomor-hasonlat között. J. S. egészen kiemelkedő' alak az angol politikai irodalomban, de talán nem lehetetlen, hogy szorgosabb kutatás nálunk is napfényre hozna szerényebb, de az ókortól hasonlóan megmámorosodott bölcselkedó'ket. Természetesen ilyen kutatásnak elsó'sorban az egyháziakat kellene figyelemmel kísérnie. [...] Ha le tudnám nyomozni mindazt a sok szálat, ami a kettó't (t. i. a mi jogunkat és a kánonit) összeköti, talán alig maradna olyan terület, melyhez ne nyertem volna használható útmutatást. De ehhez hazai okleveles anyagot is kéne feldolgozni, beleértve a negyvenezer középkori oklevelet a Levéltárban.”125 Az angliai tartózkodás egyik eredménye az angol alkotmánytörténet-írással foglalkozó historiográfiai tanulmány, amelyben Bónis a kapott irodalmi listán szerepló' szerzó'ket próbálta bizonyos rendszer szerint csoportosítani (köztörténeti, jogtörténeti és igazgatástörténeti irány attól függően, hogy az alkotmányfejló'dés vizsgálata milyen területtel való együttműködéssel történik) de kitért azok magyar recepciójára és a tanulságokra is.126 A következó'kben Bónisnak azokat az értékelő' mondatait emelem ki, amelyeket az egyes angol szerzó'khöz fűz. William Stubbs életművét E. A. Freeman szemléletével, módszerével szemben sokkal gyümölcsözőbbnek tartotta a forráskiadás (Rolls Series) terén elért eredményei miatt. Hosszasabban kell idézni a „köztörténeti irányról” általánosabban kifejtett gondolatait: „Mi jellemzi a köztörténeti irány íróit? Mindenekeló'tt tárgy választásuk. Mennyi idó'be telt, míg a politikai történet helyet adott a műveló'déstörténetnek, majd a szellemtörténetnek! Milyen sokára jutott le a historikus a királyi palotából a nép kunyhójáig! Ez a folyamat játszódott le az alkotmánytörténetben is, s nem ment itt sem gyorsabban. A régi mesterek számára a nemzeti történeti természetes fókusza a király, a király tanácsa, vagy a nemzet nagyjainak és képviselőinek felséges gyülekezete, a parlament. Forrásaik is eló'ször az angol királyok szabadságlevelei, az ó' személyes, majd parlamentjükben hozott törvényeik, krónikásaik elbeszélései. Csak sokára kezdték meglátni, hogy a megyeszéken kell a parlament erejének forrását keresni, hogy a lovagok és polgárok megeró'södése nélkül nem lett volna hatalmas a középkorvégi király, és hogy az egyes emberek köznapi vitáiból alakultak ki sokszor döntő fontosságú alkotmányos elvek. De ne vigyük a hasonlatot tovább, mint lehetséges: ha nem is esett ki egy Stubbs látóköréből a vidék és az egyszerű ember, tárgyalása súlypontját mégis a központba helyezte.”127 Az igazgatás-125 Bónis György levele Eckhart Ferencnek 1937. április 5-én. MTA KK Ms 5615/97. 126 A Timon-iskola nézeteire nézve döntő hatásúnak tartotta, hogy Magyarországon olyan whig szerzők váltak az angol alkotmánytörténészek közül magyar fordítással ismertté, mint például E. A. Freeman. Lásd Bónis György: Az angol alkotmánytörténetírás tegnap és ma. Századok 74. (1940) 186. 127 Uo. 200.
