Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)
.TÖBB SZELLEMTÖRTÉNETET A JOGTÖRTÉNETBE!” 1433 szolgálták.”121 Az ide tartozó jogintézmények körülírásánál éppen ezért a gazdasági, társadalmi kérdések rendkívül fontosak, de Tagányira hivatkozva a néprajz jogtörténeti felhasználását is kezdeményezte.122 Bónis és Eckhart kapcsolatáról a Londonban töltött idó'szak során (1936 novemberétől 1937 májusáig volt a London School of Economics ösztöndíjasa) írt levelei tudósítanak. Az első' dokumentum egyben egy mellékelt bibliográfiát (fó'leg F. W. Maitland és Paul Vinogradoff műveiről) is tartalmaz, angol jog- és alkotmánytörténeti művek adataival. A lista küldésének oka: „A professzor, T. F. T. Plucknett123 nagyon szívesen fogadott és érdeklődött, miért nincs meg a magyar jogtörténet angolul. Azt válaszoltam, hogy még ’nem annyira fejlett’. Azonnal ajánlott egy olvasási programmot, melyet elkezdtem. Voltam a szemináriumán is, ahol nagy tudásról és ötletességről tett tanúságot, az előadása pedig igen világos és értelmes. (Nem hadar, ez nekem nagyon fontos.) A Programm alkotmány tört. részét ígéretem híven csatolom, azt kérem, hogy ha a szeminárium vagy az Egyet. Ktár beszerzi valamelyiket a Professzor Úr ajánlására, akkor méltóztassék talán tudtomra adni, hogy ne töltsem itt vele az időt, mikor otthon is megtalálom.”124 A listán a címek mellé tett rövid megjegyzések tanulsága szerint Eckhart természetesen utánanézett a könyveknek. Az angol jogtörténet-írás eredményei felé való orientálódás mellett a két történészt az organikus eszme középkori megnyilvánulásai is foglalkoztatták, Bónis következő levele egy ezzel kapcsolatos program részletezéséből és csatolt forrásjegyzékből áll. „Szinte minden nehézség nélkül jutottam hozzá John Salisbury elméletéhez, melyet lényegére lerövidítve itt mellékelek. Az én fiatalos hirtelenségemmel 121 Murarik A.: Az ősiségi, m. 10. 122 Uo. 21-50., 102-112. Murarik szerint az ó'siség már a nomád népek házközösségeiben is megfigyelhető', hiszen a javakat együtt, oszthatatlanul birtokolja az egy-egy nemzetségfőhöz tartozó család. A földműveléssel és a letelepedéssel a házközösségek fokozatosan megszűntek, de a nemzetségi vagyon megmaradt (a tulajdonnak már szerepe lesz), amit oszthatatlanná tett a jog. Később felbukkant a különbségtétel ősi és szerzett javak között, ahol az előbbi elidegeníthetetlen volt, az utóbbi felett viszont szabad volt rendelkezni. A magyar királyok azonban ritkán vették figyelembe a megkülönböztetést a gyakorlatban. Ezek után természetesen Eckharttal értett egyet Nagy Lajos 1351-es törvényével kapcsolatban is: „így állunk tehát ezzel a törvényhellyel, melyet általában az ősiséget megalapító törvényhelynek szoktak tekintetni. Amint láttuk, e törvényhely csak közvetve vonatkozik az ősiségre [...], miként előző törvényeink is. Az előadottak után felesleges azt az — Eckhartéval egyező — nézetet újra kifejteni, hogy ezzel a törvénnyel nem történhetett meg az ó'siség megalapítása, annál az egyszerű oknál fogva, mert az ó'siség már ősidők óta megvolt.” Uo. 111. Kiemelések az eredetiben. Muránknál említést érdemel még, hogy társadalomtörténeti megközelítésmódja ellenére ő is nemzeti szempontú jogtörténetírást művelt, ami aktuálpolitikai megjegyzéseiből nyilvánvalóvá válik. A „szentistváni szellemet”, a népeket átfogó kereszténység gondolatát állította szembe az internacionalizmussal, a szabadkőművességgel, a „vörös”, „barna és fekete eretnekséggel”. Murarik Antal. Prohászka Prágában. Katholikus Szemle 51. (1937) 227—230. 123 Theodore Frank Thomas Plucknett (1897-1965), közjoggal és büntetőjoggal is foglalkozó angol jogtörténész. 124 Bónis György levele Eckhart Ferencnek 1936. november 11-én. MTA KK Ms 5615/98.
