Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)
1432 TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID vetően Eckhartnak kedvező fogadtatásról számolt be és megemlítette Timon öszszefoglalójának vállalhatatlan voltát is: „Fogadtatásom mindenütt barátságos, sőt várakozáson felül meleg volt, ami nagy dolog ennél a népnél, melynek egészen elvakult sovinizmusáról még majd tudok mesélni. [...] Örvendetes, hogy a szeminárium most vette meg [Karel] Kadlec115 116 könyvtárá[t] - látatlanban. [...] Jellemző, hogy ezt az egész könyvtárat elsősorban azért vették meg, mert sok magyar könyvet remélnek tőle. Magyar anyaguk ugyanis majdnem olyan rossz, mint a szláv irodalmi készletünk. Ócskaságok. Legmodernebb művük Timon németnyelvű jogtörténete.116 Jó, hogy azt idejekorán, Saturnik szavába közbevágva utolsórendűnek minősítettem, mert S. azonnal kijelentette, hogy Timon olvasásakor megfájdul az oldala, annyit röhög. Mind Saturnik, mind Kapras megkértek arra, létesítsek Bpest és Prága jogi kara között könyvcsereforgalmat. Éppen ezért arra kérem Professzor Urat, úgy is mint jogi kari dékánt,117 méltóztassék néhány könyvet küldeni, akár az egyes szemináriumok címére, akár az enyémre. [...] Igyekezem teljes bibliográfiát hazahozni mindazokról a cseh, tót és lengyel jogtörténeti munkákról, amelyek bennünket - ha csak analógia szempontjából is - érdekelhetnek.”118 Murarik fő műve (1938) az ősiség jogi intézményeiről íródott.119 Kérészy Zoltán 1931-ben úgy érvelt Eckhattal szemben, hogy az ősiség a 14. században alakult ki honvédelmi, közjogi célból, ezért megjelenése egyben a leglényegesebb alkotmánytörténeti periódus kezdete is.120 Ezzel szöges ellentétben, Murarik az ősiséget magánjogi intézmények csoportjaként értelmezte, és különösen a gazdasági háttérre, valamint a szláv jogi hatásokra hívta fel a figyelmet. Definíciójából hiányzik a külön kiemelt közjogi jelentőség, amennyiben az ősiség „a vagyonforgalom korlátozására irányuló anyagi jogi intézmények öszszessége, melyek a magyarságnál a legrégibb időtől 1848-ig fennállottak azokra a tőkejavakra nézve, melyek az akkori világi vezetőosztályok létfenntartását okból hiúsult meg. A következő' levélben Kapras azért sajnálkozik, mert a Társaság ülésén arra jutottak, hogy a két ország politikai viszonyait figyelembe véve a választás nem lenne szerencsés, ugyanakkor Eckhartnak szívesen megküldi a jövőben szemináriumának publikációit a tudományos munkásságának elismeréséül. Jan Kapras levele Eckhart Ferencnek 1936. november 3-án. MTA KK Ms 5616/64.; Jan Kapras levele Eckhart Ferencnek 1936. december 13-án. MTA KK Ms 5616/65. 115 A Werbőczy-kutató cseh jogtörténészről van szó, aki 1905-ben vitatkozott Timon téziseivel. Karel Kadlec: Ungarische Verfassungs- und Rechtsgeschichte von Ákos von Timon. Jahrbuch der Internationalen Vereinigung für vergleichende Rechtswissenschaft und Volkswirtschaftslehre 8. (1905) 426—434. 116 Timon Akos: Ungarische Verfassungs- und Rechtsgeschichte mit Bezug auf die Rechtsentwicklung der westlichen Staaten. Berlin 1904., 19092. 117 Eckhart 1936—37-ben és 1946—47-ben volt a budapesti egyetemi jogi kar dékánja. 118 Murarik Antal levele Eckhart Ferencnek 1936. október 26-án. MTA KK Ms 5616/111. 119 Murarik Antal: Az ősiség alapintézményeinek eredete. (Értekezések Eckhart Ferenc jogtörténeti szemináriumából 6.) Bp. 1938. 120 Kérészy Zoltán: Hűbéri eszmék és magyar jogfejlődés. Észrevételek Eckhart Ferencnek „Jog- és alkotmánytörténet” című dolgozatára. Bp. 1931. 22—25.
