Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)
,TÖBB SZELLEMTÖRTÉNETET A JOGTÖRTÉNETBE!’ 1431 A fent ismertetett szellemi „találkozások” Eckhart és egyes külföldi szerzők között természetesen töredékei a fennmaradt jegyzeteinek (a whig történetírókkal szemben fellépő angol alkotmány- és jogtörténeti iskola művei legalább ilyen mélységben érdekelték), de a Szentkorona-eszmével, jogtörténettel kapcsolatos nézeteihez lényeges adalékot nyújtanak. Ugyanilyen fontos a tanítványok tudományos működését is nyomon követni. Bónis György az organikus eszme európai forrásainak kutatásában segített tanárának, Murarik Antal pedig a szláv analógiákhoz gyűjtött irodalmat lengyel és cseh szerzőktől. Az újítás eszközei két tanítvány példáján keresztül Eckhart szemináriumai több jogtörténészt képeztek ki és indítottak el a tudományos karrier pályáján.111 Tanítványait igyekezett külföldi ösztöndíjakhoz adott ajánlásával támogatni, ennek sikeréről tanúskodnak az egyébként egymással versengő Bónis és Murarik „mesterükhöz” írt levelei. Ezenkívül folyamatosan jelentek meg a tanítványok dolgozatai az „Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti Szemináriumából” című sorozatban (ez a történész értelmezésében Illés József szemináriumának riválisaként működött).112 Murarik Antal113 1936 őszén Prágába nyert ösztöndíjat, ahol Jan Kapras és Theodor Saturnik jogtörténészek szemináriumain tanult.114 Érkezését kölemben azonban már más lapra tartozik. Iggers, G. G.: A német i. m. 282. Eckhartot a könyvből az egyház organikus egységről szóló eszméi érdekelték. Troeltsch szerint erre a mesterségesen kialakított különbségek elméletben való áthidalása miatt volt szükség. Mint Gierkénél, úgy itt is olvasható, hogy az organikus egész hasonlatát az államra és a társadalmi csoportokra is átvitték a korszak gondolkodói. A jogi államszemélyiség hiányában a főhatalmat könnyebb volt elképzelni az ókori és egyházi eredetű organikus képpel. Eckhart Ferenc jogtörténeti és jogelméleti jegyzetei. MTA KK Ms 5623/1. Gesammelte Schriften von Ernst Troeltsch. Erster Band. Die Soziallehren der christlichen Kirchen und Gruppen. Tübingen 19233. 111 „Ifjú ’jogtörténeti gárda’ felnevelése nekem is célom, de ez egyelőre a jövő zenéje. Remélem azonban, hogy már az idén megkezdhetek egy kis jogtörténeti értekezéssorozatot tanítványaim tollából.” Eckhart Ferenc levele Mályusz Elemérnek 1933. január 28-án. MTA KK Ms 6399/282. 112 „Igen sok hallgatóm van, jóval több, mint Illésnek, amiből előbb-utóbb sértődöttség lesz. De hát a fiúk érzik, hogy ki szeret foglalkozni velük. A haladóknak tartott semináriumomban is vannak 8-an 2. évesek, kik pedig többé nem vizsgáznak jogtörténetből. És a legjobbak jöttek vissza a tavalyiak közül. 5-öt már be is ültettem kisebb témákkal a pestmegyei levéltárba.” Eckhart Ferenc levele Károlyi Árpádnak 1931. február 17-én. [Fogalmazvány]. MTA KK Ms 5615/53. 113 A háború elején elhunyt Muránkról lásd Bónis György. Murarik Antal. (Nekrológ.) Regnum (Egyháztörténeti évkönyv) 4. (1940-1941) 434-436. 114 Kapras két Eckharthoz írt, német nyelvű levele maradt fenn. Az elsőben reményét fejezi ki arra nézve, hogy Murarik jól fogja érezni magát náluk és megkérdezi Eckhartot, hogy nem lenne-e gond számára, ha a Királyi Cseh Tudományos Társaság levelező tagjává választanák. A válasz valószínűleg kedvező volt Eckhart részéről, mert a megválasztás végül más
