Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)
,TÖBB SZELLEMTÖRTÉNETET A JOGTÖRTÉNETBE!’ 1425 Bónis György alkalmazta nagy elméleti felkészültséggel a weberi ideáltípus koncepcióját az 1940-es években írt művében.86 A jogtörténet „átértékelése” az 1930-as években A következó'kben bemutatom Eckhart 30-as években írt néhány szövegét és tanulmányát, két kiemelkedő tanítványával való kapcsolatát86 87 és a történész Szentkorona-értelmezésével szemben keletkezett más megközelítéseket (Bartoniek Emma) is. Nem törekszem a teljességre, inkább arra koncentrálok, hogy a jogtörténeti átértékelés milyen írásokban nyilvánult meg reprezentatív módon.88 Jogtörténeti egyetemi előadásai közül egy bevezető szöveg maradt fenn teljes terjedelmében, az alábbiakban ebből közlök a kultúrtörténeti/szellemtörténeti szemléletmód és a nemzeti alapokon álló (ezzel együtt egy bizonyos közép-európai kontextus kereteibe helyezett) jogtörténet fontosságáról szóló részleteket, amelyek mélyebb betekintést nyújtanak szerzőjük történelemszemléletébe. „A jog is, mint minden létező emberi dolog, az emberiség kultúrájának minden terméke nem öröktől fogva van, hanem lett. Ezzel a levéssel, a jog kifejlődéssel foglalkozik a jogtörténet. Mint minden történelem, a jogtörténet is az ember önismeretének magasztos problémáján dolgozik. [...] Miként nem beszélhetünk általános nyelvtörténetről, egyetemes irodalomtörténetről, úgy nem lehet szó általános, egyetemes jogtörténetről sem. Miként az egész történeti fejlődést melynek a jogi csak lényeges alkotórésze, csak nemzeti alapon ismerhetjük meg, úgy a jogfejlődést is csak nemzeti alapon tárgyalhatjuk, f...] A jogtörténetnek is az a történetfilozófiai felfogás az alapja, hogy a múlt nem halott, hanem a jelenben tovább él. Ily értelemben, de csak is ily értelemben foglal állást a jelennel szemben a j.t., mint minden történeti tudomány. [...] Ezzel a magyarság szellemi életének, kultúrájának egyik legfontosabb oldalát fogjuk megismerni. [...] Ily módon tanulhatunk meg történetileg gondolkozni, ami praktikus jogászi szempontból sem mellékes, hisz a jogtörténet és a dogmatikus jog közt elvi ellentét nincsen. A történeti szemlélet, az egyes jogelv, jogtétel genezisének 86 Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár 1947.; A kérdéshez lásd Saád József: Max Weber Magyarországon. Hatástörténeti áttekintés. In: Szellem és etika. A „100 éves a Protestáns etika” konferencia előadásai. Szerk. Molnár Attila Károly. Bp. 2005. 9-50. 87 Bővebben Bónis György (1914-1985) és Murarik Antal (1913-1939) tevékenységét elemzem, akik Angliába és Csehszlovákiába nyertek tanulmányi ösztöndíjat. Néhol mesterüknél nyíltabban fogalmaztak meg Eckhartot is foglalkoztató jog- és alkotmánytörténeti módszertani felvetéseket, így a velük jó viszonyt ápoló történész szemléletéhez is adalékot nyújtanak. 88 Pl. Eckhart több, itt nem tárgyalt intézménytörténeti műnek is szerzője volt ebben az időszakban. Pl. Eckhart Ferenc: A püspöki székek és a káptalani javadalmak betöltése Mária Terézia korától 1918-ig. Bp. 1935.; Eckhart Ferenc: A jog- és államtudományi kar története 1667-1935. Bp. 1936.
