Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)
1426 TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID kutatása minden dogmatikának nélkülözhetetlen segédeszköze. [...] A történelem folyamában elszigetelt kultúrák s így elszigetelt jogi fejlődés nincsen. Az ugyanazon kultúrkörhöz tartozó népek sorsa csak egy nagy folyamrendszer egyes ágai, tagjai. A jogtörténet így átvisz minket a joghasonlításhoz. A jogt. megtanít arra, hogy nincs európai kultúrnép, mely jogi intézményeiben a rokon vagy szomszéd népektől elválasztható volna, úgyhogy sajátosságát épen ezen kölcsönös hatások figyelembevételével ismerjük meg legjobban. [...] A jogi hatások csak onnan jöhettek, ahonnan egyéb kultúrhatások is jöttek: nyugat felől. Ezért tantárgyunk címe: Magyar alkotmány és jogtörténet, különös tekintettel a nyugateurópai jogfejlődésre. Nem szabad azonban Nyugat alatt a távoli nyugatot - értenünk, vagy legalább is nem főképen azt. A magyar alkotmány és jogfejlődésnek bolsőlog semmi köze az angol jogfejlődéshez, bár egyidőben különösen divatos volt a kettőnek az összehasonlítása. Ez a történeti alapot nélkülöző összehasonlítgatás főleg a 19. század 2. felének volt a terméke, mikor az Ausztriától való függetlenítési törekvések hatása alatt helytelen történeti szemlélettel az a felfogás terjedt el és győzöd gyökeresedett meg, hogy a magyar alkotmány a continens legrégebbi parlamentáris alkotmánya, mely teljesen különbözően, eltérően fejlődött ki a szomszéd népek, Középeurópa egyéb népeinek jogi és alkotmányos életétől, s amelynek mását csak Angliában lehet megtalálni. A kultúrhatások pedig elsősorban mint az mindenütt lenni szokott a szomszéd népekre, Középeurópa egyéb népeire mutatnak és mint tárgyalásunk folyamán látni fogjuk, a hasonlóság a középkori fejlődésben és a bennünket környező népek fejlődésével sok tekintetben igen nagy. [...] [Az egyik levonható tanulság mindebből különösen fontos, mert] elsősorban nemzeti tanulság. Ez az, hogy a magyarság géniusz,89 miként a kulturális fejlődés egyéb területein, a jogélet terén is teljesen átalakította a külföldről kölcsönzött formákat, azokat a nemzeti jellemnek megfelelően átformálta, sajátos nemzeti jogot teremtett, melyben nagyon sok a magyar nemzeti szellem olyan önálló alkotása, melyre bármely nyugati nemzet büszke lehetne.”90 Az 1930-as évekből két tanulmányt érdemes kiemelni a rendi alkotmány témájában, az ugyanis kulcskérdés volt Eckhart számára. A történész szellemtörténeti kérdésfelvetéséből indult ki a Bocskay és híveinek közjogi felfogása című írásában.91 Milyen szellemi tényezők hatottak a felkelők nézeteire? Közrejátszott-e mozgalomban az a protestantizmus által hirdetett teória, hogy a zsarnokkal szembeni ellenállás legitim? Az ellenállási jog jelen volt az Isten törvényeit be nem tartó uralkodó alattvalóinak engedetlenségét jogosnak tartó keresztény egyház tanaiban és azok hatottak a királlyal paktáló rendek 89 A szöveg szerzője itt igyekezett távol tartani magát vitapartnerei szóhasználatától. 90 Eckhart Ferenc jogtörténeti egyetemi előadásainak és az ahhoz készült jegyzeteknek töredékes szövege. MTA KK Ms 5618/18. 1—11. p. Kiemelések és áthúzások az eredetiben. 91 Eckhart Ferenc: Bocskay és híveinek közjogi felfogása. In: Emlékkönyv Károlyi Árpád születésének nyolcvanadik fordulójának ünnepére. Bp. 1933. 133—141.
