Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)
,TÖBB SZELLEMTÖRTÉNETET A JOGTÖRTÉNETBE!’ 1417 magyar sajátosságként értelmezte azokat. Például a koronát a király hatalmától független, absztrakt politikai testként felfogó és a hatalom átruházásának gondolatán alapuló jogeszmék olyan országok történetében is megfigyelhetőek, ahol a rendiség jelentősen megerősödött a királlyal szemben, így a cseh és lengyel alkotmánytörténetben Eckhart viszonya a szellemtörténethez Eckhart ebben a tanulmányában írt először a szellemtörténetről, amikor meghirdette a „Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!” jelszavát.54 Amennyiben áttekintjük az idevágó megjegyzéseit és az általa szellemtörténészeknek tartott jogtörténészek hivatkozott írásait, akkor megállapítható, hogy Eckhart az elnevezés alatt a különböző korszakok jogfelfogásának alakulását kutató és szintézisalkotásra is alkalmas irányzatot értett. Hans Fehr, Fritz Kern, Otto von Gierke a középkori jogi intézmények, törvények, oklevelek mögötti gondolatokat vizsgálták. Fehr a vérbosszú, az istenítélet és a boszorkányüldözés alapját képező mentalitás és „tömegpszichológia” példáján demonstrálta, mit jelent számára a szellemtörténeti szempontú jogtörténet.55 Kern a középkori jog- és alkotmány korabeli értelmezését taglalta egy hosszabb tanulmányában, ahol részletesen kitért arra a kérdésre, hogy milyen alapvető különbségek vannak a középkori és a modern jogértelmezés között. Szellemtörténetinek nevezett hermeneutikai módszere56 nem a „valósággal” foglalkozik, hanem a korabeli jogfelfogás, „jogérzet” (Rechtsgefühl) feltérképezésével: például hivatkozhatott egy bíró a régi, tehát jó és stabil jogra, de lehet, hogy valójában újat alkotott.57 Az is gyakran előfordult, hogy a jogot egy régi, legendás és szentnek tartott uralkodóra (esetleg Istenre) vezették vissza, ami természetesen nem azt jelentette, hogy tényleg a jelzett személy alkotta azt meg.58 Kernt elsősorban az érdekelte, milyen gondolatiság, világnézet állt például az ellenállási jog vagy az uralkodói törvényhozás mögött, azaz nem a jogintézmények tényleges működési mechanizmusa, hanem a háttérben mozgatórugóként érvényesülő ideák foglalkoztatták.59 Eckhart tehát nem véletlenül követelt több szellemtörténetet, hiszen egész jogtörténeti munkásságán végighúzódik egy lényegi probléma: amennyiben be akarta bizonyítani, hogy vitapartnerei modern jogeszméket vetítettek/vetítenek viszsza a középkorba és idealizálják a középkori törvényeket, akkor először is meg 64 Uo. 273. 55 Hans Fehr. Mehr Geistesgeschichte in der Rechtsgeschichte. Deutsche Vierteljahrsschrift für Literaturwissenschaft und Geistesgeschichte 5. (1927) 1-8. 66 Fritz Kern: Recht und Verfassung im Mittelalter. Historische Zeitschrift 120. (1919) 1-2. 57 Uo. 28. 58 Uo. 14. 59 Uo. 61-64.
