Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)
1410 TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID elutasította Timon Szentkorona-tanról alkotott felfogását. A tan kialakulását Werbó'czy korára tette (Timon szerint legalább már a 12. században „kész” volt) és a rendek megerősödésével magyarázta,15 illetve a könyve végén olvasható irodalmi áttekintésben Timonra vonatkozó negatív kitételek is szerepelnek.16 Egy évvel később, 1925-ben Alfons Dopsch tudományos eredményeit a Budapesti Szemlében ismertetve próbálta kijelölni a további magyar alkotmány- és gazdaságtörténeti vizsgálódások útját. Hosszasan taglalta benne Dopsch műveit, kommentárját a végére hagyva: „Mit mond nekünk, magyaroknak, Dopsch tudományos munkássága? Nekünk is meg kell szabadulnunk a hagyományos nézetek, a jelszavak uralmától, elfogulatlanul a forrásokhoz kell fordulnunk s a hol azok szűkösen buzognak, ott a rokontudományok eredményeit nagyobb mértékben kell felhasználnunk. [...] Középkori okleveleink és egyéb kútfőink kiadása halaszthatatlan kötelesség, ha a jog-, gazdaság- és társadalomtörténet kérdéseiben tisztán akarunk látni.”17 Az osztrák historikusról máskor is írt (1928-ban), akkor egy véletlen eredményeként. Váczy Péter Dopsch kapcsán leírt, negatívnak tartott megjegyzéseit egy dicsérő hangú recenzióval próbálta Eckhart, illetve a Századokat szerkesztő Domanovszky Sándor ellensúlyozni.18 Váczy véleményének „helyreigazításával” együtt persze Eckhartnak ismét lehetősége nyílt néhány általa lényegesnek tartott módszertani szempont kijelölésére.19 organikusan eggyé olvasztó, sajátosan magyar eredetű és misztikus Szentkorona-tanban érvényesül szerintük. Timon nézeteinek dualizmus kori fogadtatásáról lásd Törő László Dávid: Harold Steinacker és Timon Ákos vitája a magyar alkotmánytörténetről. Valóság 58. (2015) 30-41. A két világháború közötti Szentkorona-értelmezésekhez lásd Péter László: The Holy Crown of Hungary, Visible and Invisible. Slavonic and East European Review 81. (2003) 495-500.; Kardos József: A Szent Korona-tan és a legitimizmus. Bp. 2012. 15 A később bemutatott viták miatt fontos Eckhart definíciója: „Ez a tan, melynek alapvonásai már a rendiség kifejlődésének korában is megvoltak, Verbőczi útján a magyar közjog alaptételévé vált. A szent korona, az állam jelképe, minden jog forrása. A koronázás útján nyeri a király a jogot megválasztása után a nemesség és jószágadományozásra. A király és a nemesség ezen kapcsolata folytán a nemesek a szent korona tagjai és a királlyal együtt alkotják a szent korona testét, mely az országgyűlésen a törvényhozás jogát gyakorolja. A szent korona az állami egységnek is jelképe [...].” Eckhart Ferenc: Bevezetés a magyar történelembe. Pécs— Bp. 1924. 38. Itt szeretném megjegyezni, hogy Werbőczy neve több alakban (W/V kezdőbetűvel) fordul elő tanulmányomban attól függően, hogy idézetben, vagy a saját szövegrészemben szerepel. Eckhart Ferenc például több alakban is használta különböző írásaiban. 16 „A szent korona eszméjéről Timon Ákos, Magyar alkotmány- és jogtörténet, Bpest, melynek methodusa, az okleveles emlékek és a külföldi hatások felkutatásának elhanyagolása a történeti kutatót használatában óvatosságra intik. [...] A magyar jogtörténet épületét még ezután kell megalkotni, mivel az eddigi munkák inkább speculativ, mint az adatokból leszűrt inductiv módszer eredményei.” Uo. 163—164. 17 Eckhart Ferenc: Dopsch Alfonz. Budapesti Szemle 200. (1925) 119. 18 Az esetről részletesebben lásd Kövér György: Alfons Dopsch és a magyar gazdaságtörténet-írás. In: Kor/Társ Panoráma. Tanulmányok a 70 éves Vonyó József tiszteletére. Szerk. Eró'ss Zsolt - Gyarmati György. Pécs-Bp. 2015. 86-90. 19 A gazdaságtörténet és jogtörténet kooperációja ragadta meg ezúttal is a figyelmét: „Ezek a történeti disciplinák szorosan egymásra vannak utalva: a gazdaságtörténet a jogtörténetnek
