Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Szente Zoltán: Magyarország második világháborús hadba lépésének alkotmányosságáról
MAGYARORSZÁG MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS HADBA LÉPÉSÉNEK... 1385 egy időben a Magyar Távirati Iroda (MTI) hasonló tartalmú közleményben tudatta az ország lakosságával a hadba lépést.67 A kormány azonban csak kb. egy hónappal később, július 24-én tett formális előterjesztést a Képviselőházban,57 58 * amelyben kérte a parlament utólagos hozzájárulását a katonai akcióhoz, amit - ismét jelentős késéssel, 1941. október 23-án — meg is kapott.69 Magyarország hadba lépése az Egyesült Királyság és az USA ellen Ha kezdetben lehettek is olyan illúziói a magyar politikai elitnek, hogy az ország csak a Szovjetunióval szemben és korlátozott mértékben vesz majd részt a háborúban, ezek az elképzelések már 1941 nyarának végétől kétségessé váltak. Németország, valamint a magyar vezérkar ugyanis egyre jelentősebb magyar közreműködésre tartott igényt, s a nyomásnak a kormányzó és a Minisztertanács nem volt képes ellenállni.60 Másrészt gyors ütemben erősödött a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok szövetsége is. A Szovjetunió és az Egyesült Királyság júliusban kölcsönös segítségnyújtási és a különbékét kizáró egyezményt kötött, augusztusban pedig közös amerikai-brit nyilatkozatként megszületett az ún. Atlanti Charta, amelyhez hamarosan a Szovjetunió és számos más szövetséges állam is csatlakozott. 1941. november 29-én Herbert Claiborne Pell budapesti amerikai követ (aki a diplomáciai viszony megszakítása óta Nagy-Britannia magyarországi képviseletét is ellátta) átadta Bárdossynak a brit kormány ultimátumát, amely szerint „[...] ha a magyar kormány december 5-ig nem szünteti be a katonai készültséget és nem vonul vissza az ellenségeskedésben való minden aktív részvételtől, Őfelsége kormányának nem lesz más választása, mint hogy a két ország között kinyilvánítsa a hadiállapot életbelépését.”61 A határidő lejártának napján, 1941. december 5-én Bárdossy miniszterelnök a Képviselőházban bejelentette képviselőktől jött, s ezzel együtt a nyilasok és az imrédysták kórusban követelték a szociáldemokraták eltávolítását a parlamentből. Népszava, 1941. június 28. 1. 57 „A szovjet légi haderőnek a csütörtöki nap folyamán magyar terület ellen intézett ismételt népjogellenes támadásai következtében Magyarország a hadiállapotot a Szovjetunióval beállottnak tekinti.” - MTI-jelentés, 1941. július 27. 68 „A Kormányzó Úr O Főméltóságától nyert legfelsőbb megbízatás alapján az 1920: XVII. te. 2. §-ában foglalt rendelkezés értelmében kérem a t. Házat, hogy a Szovjetunió által Magyarországra kényszerített háborúban a m. kir. honvédségnek az ország határain túl szükségszerűen bekövetkezett alkalmazásához utólagos hozzájárulását megadni méltóztassék.” -Képviselőházi irományok, 1939. VII. 544. szám. 1. 69 Képviselőházi napló, 1939. XI. 7. 60 Werth Henrik augusztus 19-i, a kormányhoz intézett memorandumában már a teljes magyar haderő mintegy felének felajánlását javasolta. Erról Bárdossy számolt be a kormányzóhoz írt 1941. augusztus 26-i levelében. Horthy Miklós titkos iratai. S. a. r.: Szinai Miklós - Szűcs László. Bp. 1963. 59. számú irat. 300—307. 61 Lásd Magyarország és a második világháború. 152. számú irat. 385.
