Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Szente Zoltán: Magyarország második világháborús hadba lépésének alkotmányosságáról
1386 SZENTE ZOLTÁN a brit kormány közlésének tudomásul vételét.62 Másnap az amerikai követ szóbeli jegyzékben meg is erősítette, hogy miután Magyarország nem válaszolt a felszólításra, az angol kormány december 7-től a hadiállapotot beálltnak tekinti Anglia és Magyarország között. Ez a nap azonban nem erről nevezetes a világtörténelemben, hanem a Pearl Harbor-i amerikai haditengerészeti támaszpont elleni Japán légitámadásról, amely az USA háborúba lépéséhez vezetett. Miután Németország és Olaszország is kinyilvánította, hogy hadiállapotban lévőnek tekinti magát az Egyesült Államokkal, a magyar politikai vezetés is lépéskényszerbe került. Az 1941. december 11-én tartott rendkívüli minisztertanácsi ülésen a kormány szándékoltan olyan határozatot hozott, amely egyaránt értelmezhető volt az USA-val való diplomáciai viszony megszakításaként, illetve a hadiállapot beálltának bejelentéseként.63 Eszerint „Mint ismeretes, a német birodalmi kormány és az olasz királyi kormány ma kiadott hivatalos közleményeikben egyfelől a Német Birodalom és Olaszország, másfelől az Eszakamerikai Egyesült Államok között a hadiállapotot fennállónak nyilvánították. A magyar királyi kormány e hármashatalmi egyezmény szellemében ezúttal is megállapítja Magyarország szolidaritását a tengelyhatalmakkal.”64 A kormányhatározathoz Bárdossy utólag megszerezte a betegségből lábadozó, szanatóriumban lévő kormányzó jóváhagyását, bár a hadüzenetről szóló kormányzói döntésnek nincs írásos nyoma. Az amerikaiaknak szóló hadüzenet kérdésének elkenése azonban nem bizonyult sikeres taktikának; bár a miniszterelnök az amerikai követtel december 11-én állítólag még azt közölte, hogy a határozat nem jelent hadüzenetet,65 a német és az olasz kormány nyomására másnap már szóban azt közölte vele, hogy a szolidaritási nyilatkozat mégiscsak a hadüzenetet jelenti. Miután Pell a közlésnek ezt a formáját nem fogadta el, a miniszterelnök - külügyminiszteri minőségében - jegyzéket küldött az amerikai követségre, amely a háromhatalmi egyezményből következő szolidaritás elvére hivatkozva azt közölte, hogy „[...] az Amerikai Egyesült Államok, másfelől a Német Birodalom, Olaszország és Japán között fennálló háborús állapotot Magyarországgal szemben is fennállónak tekinti”.66 A miniszterelnök a hadiállapot beálltát a Képviselőházban december 16- án jelentette be, amit a ház tudomásul vett.67 Ugyanazon a napon került bejelentésre az amerikai hadüzenet a Felsőházban is, igaz, ott a Nagy-Britanniával való hadiállapottal együtt, amelyeket a második kamara határozattal szintén tudomásul vett.68 62 Képviselőházi napló, 1939. XII. 470-471. 63 Juhász Gyula-. Magyarország hadbalépése Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok ellen. Történelmi Szemle 8. (1965) 76—77. 64 MNL OL K 27 19411211. 65 Ullein-Reviczky Antal: Német háború — orosz béke. Bp. 1993. 106. 66 Juhász Gy.: Magyarország hadbalépése i. m. 79. 67 Képviselőházi napló, 1939. XII. 529-530. 68 Felsőházi napló, 1939. II. 336-337.
