Századok – 2016
2016 / 5. szám - MŰHELY - Tuza Csilla: Állami szolgálat, közszolgálat a 19. század közepén. Egy készülő abszolutizmuskori személyügyi adatbázis
ÁLLAMI SZOLGÁLAT, KÖZSZOLGÁLAT A 19. SZÁZAD KÖZEPÉN 1347 hogy egyes esetekben a más hivataloknál készült minősítések teljesen ellenkező véleményt is tartalmazhattak ugyanarról az egyénről. A minősítési táblák tanulmányozása során megállapítható: a közszolgálati pálya már a 19. században is igen tekintélyes szaktudást és nyelvismereteket igénylő pálya volt, ahol különös hangsúlyt fektettek arra is, hogy a közszolga megjelenése, viselkedése is méltó legyen állásához, helyzetéhez. A minősítési táblázatok adatait megfelelő módszerekkel feldolgozva és elemezve sok területen hasznosíthatjuk ezt a forrást. Először is archontológiai adatokat nyerhetünk belőle és egy-egy hivatal teljes tisztikarát összeállíthatjuk.26 A különböző hatóságok személyzeti kimutatásait összevetve megtudhatjuk, milyen jellegű migráció volt az egyes hatóságok között, illetve milyen lehetősége volt egy hivatalnoknak a karrierépítésben. Ezzel párhuzamosan az iskolai végzettségről is képet kaphatunk, azaz következtethetünk az iskolai bizonyítványok, nyelvtudás alapján a hivatalnokréteg képzettségére, műveltségére, sőt, az állami elvárásokat is megismerhetjük. Mivel sok esetben a családi adatokat is felsorolják, a családkutatók is haszonnal forgathatják ezt a típusú forrást. A hivatalnokok esetében mindig megnevezik előző munkahelyüket is, ebből következtethetünk a hivatalnokok belső migrációjára, elvándorlására, és más forrásokkal egybevetve vizsgálhatjuk ennek okait is. Ilyen viszonylatban akár a szociológia, az értelmiségkutatás is hasznosíthatja ezeket az adatokat. Mivel minősítési táblázatokat minden megyei és felsőfokú hatóság iratai között találhatunk, a kutatás bonyolult és hosszadalmas lehet, de ezt megkönnyíthetik a számítógépes adatbázisok. 3. Személyügyi adatbázis A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára az elmúlt években az adatbázis létrehozására, mint a modern segédletkészítés leginkább használható formáira helyezte a hangsúlyt. Ezek létrehozásakor alapvető követelményként jelenik meg, hogy egymással kompatibilisek, összekapcsolhatók legyenek, illetve hogy valamennyi esetben digitális fotókat lehessen kapcsolni az egyes adatokhoz. Az Országos Levéltárban jelenleg több különféle adatbázis mellett készül a Magyar Királyi Kancellária iratanyagában őrzött Bach-korszakbeli személyügyi nyilvántartások feldolgozása is. Ennek létrehozásakor elsődleges szempont volt, hogy a későbbiek során más hatóságok (és megyei levéltárak) iratanyagában 26 Ember Győző 18. századi helytartótanácsi alkalmazottaira vonatkozó példa értékű munkája (Ember Győző: A Magyar Királyi Helytartótanács ügyintézésnek története 1724—1848. Bp. 1940.) óta számos ilyen mű született, főleg megyei viszonylatban. Ezeket helyhiány miatt itt nem soroljuk fel.
