Századok – 2016
2016 / 5. szám - MŰHELY - Tuza Csilla: Állami szolgálat, közszolgálat a 19. század közepén. Egy készülő abszolutizmuskori személyügyi adatbázis
1348 TUZA CSILLA őrzött személyügyi kimutatásokat is fel lehessen dolgozni, az adtabázis kompatibilis legyen más, megyei levéltárakban készülő' hasonló adatbázisokkal. Mint a fentiekben említettük, az adatbázisok eredményesebben és könnyebben használhatók a kutatás számára, ha összekapcsolhatók, és egy közös keresőprogrammal valamennyi, a rendszerbe bekapcsolt adatbázisban egyszerre lehet keresést végezni. Ez az összekapcsolódás a Nemzeti Levéltárban működó' E-levéltár informatikusai által kifejlesztett névtérben valósul meg. Különösen jól használható a névtérben a jelen, személyügyi nyilvántartási adatbázis, hiszen valamennyi hivatalnok, aki állami szolgálatot vállalt, feltűnik a különböző hatóságok hivatalainál, települések népesség-összeírásaiban, iskolák névjegyzékeiben, városi könyvekben stb., tehát különböző típusú adatbázisokban is fellelhetjük ugyanazt a személyt. A személyügyi nyilvántartási adatbázis szerkezetének kialakításában jó alapot jelentettek a minősítési táblák rovatai. A minősítés általános adatokkal kezdődik: Felsorolják az illető születési helyét, idejét, családi állapotára vonatkozó adatokat, néha még gyermekei nevét is. Fontosnak tartották, hogy a hivatalnok családos ember legyen, ezzel nőtt a megbízhatósága, illetve az erkölcsös élet alapjának tekintették a családot. Itt sorolják fel a hivatalnok iskolai végzettségét is; hacsak nem hivatalszolgáról, börtönőrről stb. volt szó, akkor szinte minden esetben megtaláljuk a jogi végzettséget. Ha az illető később jogi pályát futott be, akkor az egyetemi szintű jogi végzettség elengedhetetlen volt, némelyik jelölt bemutatta a büntetőjogból, polgárjogból, bányajogból szerzett külön bizonyítványait, a bírói vagy ügyvédi szakvizsgáját. Ha az illető a közigazgatásban óhajtott elhelyezkedni, és nem törekedett főtörvényszékekre, akkor elég volt a váradi, pozsonyi vagy kassai, győri jogi akadémia oktatása is. Némelyik hivatalnoknak egyéb iskolai végzettsége is volt, például August István elvégezte a magyaróvári gazdasági iskolát,27 Czweck Ferenc retorikai tanulmányokat folytatott,28 Drexler József földmérést tanult,29 Guitman Imre pedig jogi végzettsége mellett esztétikával, könyveléssel, gazdasági és műszaki tanulmányokkal is foglalkozott.30 Az iskolai végzettség mellett a nyelvtudás volt még igen fontos. Általában a magyar mellett a német és a latin nyelvtudás szinte mindig jelen volt. Az illető születési helyétől függően szlovák, rutén vagy román, néha szerb vagy horvát nyelven is beszélt, és elég jelentős számban beszéltek a hivatalnokok franciául is. Előfordult angol és olasz nyelvtudás, és esetenként ógörög és lengyel is. A cseh tartományokból érkezettek természetesen csehül tudtak. Megfigyelhető azonban, hogy a cseh és szlovák nyelvet a minősítők gyakran összekeverik, és egyszerűen 27 MNL OL D 188 — Bach-korszakbeli kimutatások — August István. 28 MNL OL D 188 — Bach-korszakbeli kimutatások — Czweck Ferenc. 29 MNL OL D 188 — Bach-korszakbeli kimutatások — Drexler József. 30 MNL OL D 188 — Bach-korszakbeli kimutatások — Guitman Imre.
