Századok – 2016

2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Cseh Géza: Szapáry Gyula és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kapcsolata

SZAPÁRY GYULA ÉS JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE KAPCSOLATA 1313

megbízás is hozzájárult ahhoz, hogy 1869-ben Szapáry nem a szolnoki, hanem a Nyitra megyei galgóci választókerület képviselőjévé választatta meg magát. Ám az 1872. évi országgyűlési választásokon már ismét megyéjében indult és a külső-szolnoki részhez tartozó abád-szalóki kerület mandátumát szerezte meg.33

Szapáry t a Szlávy-kormány kinevezése után három hónappal, 1873. március 5-én belügyminiszterré nevezték ki. Bár csak két évig maradt belügyminiszter, ezalatt mégis több jelentős törvényjavaslat elfogadtatását sikerült keresztülvinnie. Az ő nevéhez fűződik az 1874. évi XXXIII. te., a választójogi törvény kidolgozása, amellyel azonban Szapáry elégedetlen volt, mivel a cenzust az ország eltérő adózásbeli viszonyai miatt nem tudta egységesíteni. Szapáry belügyminisztersége idején ment végbe a határőrvidék polgárosítása, továbbá Buda és Pest egyesítése. Ekkor került sor a megyei pandúrok intézményének megszüntetésére és a csendőrség felállítására. A fővárosi rendőrség később végrehajtott államosításának tervezetét ugyancsak a Szapáry vezetése alatt álló Belügyminisztériumban dolgozták ki.34 A magyarországi munkásmozgalom kibontakozását kemény eszközökkel kívánta meggátolni. 1873 áprilisában az Ihrlinger Antal vezette Magyarországi Munkáspártot rendeleti úton feloszlatta és működését betiltatta. A hatóságok rövidesen vizsgálatot indítottak a feloszlatott párttal kapcsolatban álló Betegpénztár ellen, és perbe fogták a Munkáspárt vezetőit is. A munkásmozgalom elleni támadás összefüggésben állt az 1872 novemberében Bismarck német kancellár kezdeményezésére Berlinben tartott értekezlettel, amelyen Németország és az Osztrák—Magyar Monarchia vezetői elhatározták, hogy a szocialista szervezkedést lokalizálják, az országos és nemzetközi munkásszervezetek megalakulását megakadályozzák.35

Szapáry Gyula belügyminiszterségének számunkra legérdekesebb emléke az a területrendezési törvényjavaslat, amely az egész magyarországi közigazgatást radikálisan át kívánta alakítani a modern polgári állam szükségleteinek megfelelően, s amely a feudális megyerendszer maradványait teljesen felszámolta volna. Noha az 1873-ban előkészített törvényjavaslatnak még a tárgyalásától is elzárkózott a képviselőház, érdemes a Szapáry vezetése alatt álló minisztériumban Nechrebecky Sándor tanácsos koordinálásával kidolgozott tervezet lényegesebb pontjait áttekinteni. A képviselőház elé 1873. december 21-én beterjesztett törvényjavaslat három részből állt:

1. A törvényhatóságok területének szabályozása.

2. A közigazgatási járások számának és székhelyének meghatározása.

3. A községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. te. egyes rendelkezéseinek kiterjesztése a szabad királyi és törvényhatósági jogú városokra.36

33 Adalberth Tóth: Parteien und Reichstagswählen in Ungarn 1848-1892. München 1973. 245., 248.

34 Graf Julius Szapáry i. m. 54.

35 Magyarország története 6/2.: i. m. 1979. 894.

36 Hencz Aurél: Területrendezési törekvések Magyarországon. Bp. 1973. 117.