Századok – 2016

2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Szikla Gergő: Bihar és Hajdú vármegyék közigazgatási változásai a 19. század második felében

BIHAR ÉS HAJDÚ VÁRMEGYÉK KÖZIGAZGATÁSI VÁLTOZÁSAI

1291

Felső- vagy Dél-Bihar vármegyével)5 további két alkerület, a Bihar-Nagyváradi és Belényes-Nagyváradi alkotta volna. Az előbbi alá a Gyapjúi, a Sarkadi, a Szalontai és a Béli szakaszt, míg az utóbbi alá a Magyarcsékei, az Elesdi, a Belényesi és a Vaskohi szakaszt osztották be.6 A szakaszok elnevezése szintén megegyezett az 1850—1854 közötti Felső- vagy Dél-Bihar vármegye járásainak elnevezésével,7 viszont a hozzájuk tartozó településekben már voltak kisebb-nagyobb eltérések. Néhány esetben pedig a település közigazgatási területe nem állt kapcsolatban annak a szakasznak a területével, amelyhez tartozott — egy másik szakaszon belül szigetszerűen helyezkedett el.8

1850-ben a kialakított 45 vármegye közül Szatmár, Szabolcs a Hajdúvárosokkal, Alsó-Bihar, Felső-Bihar, Arad, Békés és Csanád tartozott a Nagyváradi kerülethez. A vármegyéket megyefőnökök irányították, Alsó- Biharnak a székhelye Debrecenben (különös módon Szabolcs vármegyének is), Felső-Biharnak a székhelye Nagyváradon volt.9 Az ekkor létrehozott 265 járásból pedig a Mezőkeresztesi, a Derecskéi, a Bihari, a Margittai, a Diószegi és a Vámospércsi alkotta Alsó-Bihar vármegyét, a Gyapjúi, a Sarkadi, a Szalontai, a Béli, a Belényesi, az Elesdi, a Magyarcsékei és a Vaskohi Felső-Bihar vármegyét.10 A két új vármegye területe nagyjából a következőképpen alakult: a régi Bihart Nagyvárad felett nyugat-keleti irányban kettéosztották, és Alsó- Biharhoz hozzácsatolták a Vámospércsi járást.11

A járásokat további közigazgatási egységekre, szakaszokra (egy-három) osztották,12 melyek közül az elsőt a járás élén álló főszolgabíró irányította, míg a

5 Az 1850-1854 közötti Alsó- vagy Észak-Bihar vármegye ezzel egy időben tervezett elnevezéséről, területének nagyságáról, közigazgatási beosztásáról nem találtunk forrásokat.

6 Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL HBML)

IV. B. 420/e. 8. cs. III-2956.; MNL HBML IV. B. 420/n. 16. cs. XI-1780.

7 Mivel a feudális kor végét megelőzően Bihar vármegyét öt járás alkotta, melyeken belül szakaszokat alakítottak ki, ezért a nagyobb közigazgatási változtatásoknál — amikor ötnél jóval több járást építettek ki a vármegyében - a járásokat kezdetben szakaszoknak nevezték, és majd csak egy idő' után - amikor ezeket tovább tagolták - kezdték el használni a járás kifejezést a nagyobb, a szakasz kifejezést az alájuk tartozó közigazgatási egységekre. Ez a jelenség figyelhető' meg a jelenleg tárgyalt 1849-1850. években és az 1872. évi átalakításoknál is, melyekről a későbbiekben még lesz szó.

8 Ebből is kitűnik, hogy a tervezetet olyan személyek készíthették, akik kevés helyismerettel rendelkeztek, valószínűleg máshonnan helyezték át őket Biharba megbízhatóságuk okán.

9 MNL HBML IV. B. 420/c. 14. d. V-1695.

10 Észak-Bihar és Dél-Bihar vármegyék 1850—1854 közötti közigazgatási beosztása és változásai a Szálkai T. - Szikla G. - Szilágyi F.: Közigazgatási i. m. II/l. Függeléke alapján.

11 Szikla G.: Évszázada i. m. 59.

12 Ezt egyelőre Alsó- vagy Észak-Bihar vármegye esetében sikerült rekonstruálnunk. Ugyanis a szakaszok járásokon belüli számáról, települési beosztásáról és szerepéről nem sok forrás található Bihar vármegyét illetően. A szabadságharcot megelőző időkből elvétve találni egy-egy iratot, mely ezzel foglalkozik. A szabadságharc alatti másfél évben azonban többször is átszervezték a vármegye járásainak közigazgatási beosztását, mely dokumentumok megmaradtak az MNL HBML iratanyagában. A szabadságharcot követően a rendszer bürokratizálódása miatt a szakaszok szerepe felértékelődött, ennek ellenére eléggé kevés