Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Székely Tamás: A vármegyekérdés politikai nyelve a dualizmus korában
1282 SZÉKELY TAMÁS megtartani.”21 Andrássy szavai különösen találóak, ha Tisza Kálmán személyére gondolunk, hiszen ő ekkoriban a „balközép” ellenzék vezéralakjaként még a vármegyei autonómia mellett kardoskodott, a hetvenes-nyolcvanas években viszont a korszak leghosszabban regnáló kormányfőjeként maga vált a centralizációs törekvések motorjává. Andrássy mintha azt is sejtette volna, hogy a viták a későbbiekben egy másik szinten ugyan, de tovább folytatódnak: „De ugyan mit mondana a tisztelt ellenzék, mint Magyarország összes közvéleménye, ha az államügyeket saját közegeinkkel láttatva el, csupán a helyhatósági dolgokra reducálnók a megyéket, mely esetben rögtön kénytelenek volnánk átengedni a tért a községeknek és városoknak? Beszélni fognának akkor Bach-rendszerről, és bizonyosan több joggal, mint ma. Ez az én meggyőződésem, t. ház, és én arra kérem a t. képviselő' urakat ott a túlsó oldalon: tekintsék a dolgokat ebből a szempontból, s bizonyosan nem lesznek oly ellenségei a javaslatnak, mint eddig voltak.”22 A külügyekben különösen jártas Andrássy megpróbálta annak a mítosznak is az elejét venni, amely a vármegyei viták egyik visszatérő toposza lett a dualizmus időszakában, nevezetesen az angol és magyar történeti alkotmányosság között fennálló állítólagos párhuzamnak. Andrássy szerint sehol a világon nincs olyan államigazgatási szerv, mint a magyar vármegye, ami helyhatósági és állami teendőt egyszerre lát el. A municipalisták ugyanakkor előszeretettel hivatkoztak Angliára, ahol szerintük még a parlament sem lépheti túl hatáskörét, azaz tiszteletben kell tartania a helyi érdekeket. Ezt a vélekedést cáfolva Andrássy Gyula egy politikai szállóigét ajánlott az ellenzék figyelmébe: „Anglia parlamentje oly mindenható, hogy az mindent megtehet, csak egyet nem: azt hogy férfiból nőt és nőből férfit csináljon.”23 A korszakban még nevetségesnek és abszurdnak számító gondolat kiváló eszköznek bizonyult a miniszterelnök számára ahhoz, hogy kigúnyolja a municipalisták anglomán érveit. A fejlettebb nyugati országokra való hivatkozás, a ’bezzeg’ kezdetű mondatok láthatóan már ekkor szerves részét képezték a magyar politikai közbeszédnek, hiszen bármilyen állásponthoz lehetett találni olyan országot, ahol a beszélő aktuális céljának megfelelően ’éppen úgy’ vagy ’éppen ellenkezőleg’ mentek a dolgok, mint idehaza. A legfontosabb dualizmus kori közigazgatási törvények nem Andrássy Gyula, hanem Tisza Kálmán másfél évtizedes kormányzásának időszakában születtek.24 A közigazgatási bizottságokat felállító 1876. évi VI. te., illetve a vármegyei területrendezést megvalósító 1876. évi XXXIII. te. mellett szintén éles vitákat váltottak ki a közigazgatási centralizációt a főispáni és belügyminiszter jogkör kiterjesztése által előmozdító 1886. évi XXI-XII. tc.-ek. Utóbbi mellett már a dualizmus korának talán legnagyobb hatású parlamenti szónoka, 21 Uo. 324. 22 Uo. 330. 23 Uo. 319. 24 Vö. Cieger András: A közigazgatós autonómiájának nézőpontjai 1848—1918. In: Autonómiák Magyarországon I. Szerk. Gergely Jenő. Bp. 2005. 30-40.
