Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Miru György: A dualizmus kori közigazgatás politikai kontextusai, Kossuth az autokratikus hatalom ellen
1270 MIRU GYÖRGY A demokratikus jogállam biztosítására részletes törvénykönyveket, az eljárási jog pontos szabályozását és rendszeres alaptörvényt, azaz alkotmányos karta kibocsátását igényelte. Az alkotmánynak szerinte elsősorban az állampolgár és az intézményesült közhatalom, az állam viszonyát kell szabályoznia, és a hatalmi mechanizmusokat törvények alá rendelnie. Sürgette, hogy a jogegyenlőséget törvényben is kimondják, az állampolgárok alapvető jogait pedig rögzítsék az alkotmányban. Az egyéni szabadságot olyan negatív jogosultságként értelmezte, amely az állami beavatkozástól védi az állampolgárt, de megkülönböztette attól a letartóztatást és büntethetőséget törvényes eljáráshoz kötő személyszabadságot. Az egyéni jogok egyes elemeit a büntetőjog védelme alá kívánta helyezni, s a magánszférát védelmezte volna még a lakás és a levéltitok sérthetetlensége is. Ezeken kívül alapjogi katalógusa tartalmazta a gyülekezési jogot, az egyesülési és társulási jogot, a tanszabadságot, a vallásszabadságot, a vélemény- és sajtószabadságot és a kérvényezési jogot.25 Még a nyolcvanas években is arról értekezett, felfigyelve a polgárosodó társadalom rendies maradványaira vagy az újra képződő rendies jelenségekre, hogy nem elég a negyvennyolcas törvények egyenlőségi szellemére hivatkozni, hisz az idővel megváltozott, elveszett, hanem tételes törvényben kell a jogegyenlőséget biztosítani.26 Schvarcz tehát a szabadság védelmére helyezte a hangsúlyt, felismerte, hogy a törvényekkel nem szabályozott területekre a végrehajtó hatalom terjeszkedik ki a maga direktíváival, s azért csökkenti a szabadságot, mert autonómiája magának is korlátozott. Tiltakozott az olyan véleményekkel szemben, miszerint Magyarországon nincs szükség törvényi szabályozásra, mert az korlátozná a szabadságot, szerinte épp a törvények hiánya teszi lehetővé a végrehajtó hatalom terjeszkedését.27 Ezt az összefüggést a kor vezető publicistája, Beksics Gusztáv is észrevette. 1879-es, Az egyéni szabadság Európában és Magyarországon című tanulmányában a hazai fejlődést nem annyira a francia, mint inkább a szervesebb angol átalakulással állította párhuzamba, mégis hiányolta a törvényszéki gyakorlatból, a bűnvádi eljárásból az egyéni szabadság megfelelő biztosítékait. Főként a letartóztatás és a házkutatás terén tapasztalt eljárási hiányosságokat. O is azt hangsúlyozta, hogyha nincs törvény, ami alapján a jogsértéseket meg lehetne ítélni, akkor a hatóságok megsérthetik az egyén szabadságát. Ezért büntetőeljárási reformtervezetében körültekintően 25 Schvarcz Gyula programmja i. m. 19-24.; Schvarcz Gy.\ Államintézményeink i. m. 484- 497. 26 Schvarcz Gyula: Adalék a magyar állampolgári társadalom egységes természetének elméletéhez. Bp. 1889. 27 Mim György: Bevezetés. In; Schvarcz Gyula. Vál., s. a. r., bev., jegyz. Miru György. (Magyar panteon 6.) Bp. 2000. 7—61.
