Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sipos József: Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselővé választása 1922-ben
BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE KÉPVISELŐVÉ VÁLASZTÁSA 1922-BEN 129 táviratából. Ebben a választási kampányra rendelkezésére bocsátott összegek felhasználásáról tájékoztatta. A megyében indult kormánypárti jelöltek közül már addig is Zsilinszky kapta a legtöbbet, 380 000 koronát. Aztán Fráter Pál 310 000-et, Görgey József 200 000-et, Lányi Márton 100 000-et, Erődi-Harrach Béla 30 900-at. Nagyatádi hívei, mint Berky Gyula 30 000-et, Kovács Nagy Sándor 25 000-et, Könyves Lajos parasztképviselő pedig csak 20 000-et. Ez utóbbit Gömbös be is karikázta és a távirat aljára odaírta: „Könyvest jobban kellene támogatni.” A táviratban a főispán megírta: egyéb pártcélokra kiadott még 10 000 koronát. Azt is közölte, hogy még rendelkezésére állt 1 394 000 korona. Ebből — szerinte — még 300 000 korona Zsilinszkynek kiadható lenne, a többi pénzt pedig az utolsó napokra tartja, amihez távirati utasítást kért.30 Ez igen fontos dokumentum arról, hogy az Egységes Párt a jelöltjeinek kampányát Bethlen az állam pénzéből finanszírozta. E távirat továbbá azt is bizonyítja, hogy Bihar megyében az Egységes Párt, illetve a kormány Zsilinszky kampányára költötte a legtöbbet. Ebből fizették a Szózat agitációs kultúrestjét és a választási kampányt. Arra is van példa, hogy a Egységes Párt derecskéi szervezetének Pajor nevű titkára május 17-én megpróbálta korrumpálni Farkas Ármin Szabolcsy Gyula nevű bizalmiját: 40 000 koronát kínált neki azért, hogy Farkas már aláírt ajánlási íveit adja át neki. Mikor Szabolcsy a pénzt visszautasította, a helyi csendőrparancsnok két ajánlási ívet elvett tőle.31 A derecskéi választókerület közigazgatási vezetői a választások előtt már nem kímélték a legitimista ellenzéki jelöltet sem. Május 19-én Marjay Barna főszolgabíró a választókerületből kitiltotta Farkas Ármint; a kerület nyolc községébe pedig a választási megbízottjait be sem engedte, mivel „izgató röpiratokat terjesztettek”.32 Mindezekről a választási atrocitásokról persze a Szózat hallgatott. Sőt! Május 23-én „A legitimistáknak nincsen gyökerük a derecskéi választókerületben” alcím alatt büszkén írták, hogy a legitimista jelölt nem kapta meg a törvényben előírt számú ajánlót és a választásokból kiesett.33 A Farkast és bizalmi embereit ért támadások/kitoloncolásuk után ez várható volt. Ez volt a célja a közigazgatás vezetőinek. Ennek ellenére Mezőfi jelölési ívét 2700-an, míg Zsilinszkyét csak 1200 választó írta alá. Az utóbbiból egyébként a választási biztos 340-et törölt.34 Ez azt jelentette, hogy a választási biztos tisztességesen végezte a munkáját. Egyébként az így lecsökkentett jelölési ív is lehetővé tette Zsilinszky indulását. Mezőfi emberei ellen viszont folytatódtak a hatósági fellépések. Május 22-én az ő támogatására Derecskére érkezett az 1911 májusában otthonában a Zsilinszky-fivérek által meggyilkolt Achim L. András felesége és 20 éves leánya. 30 Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919-1945. 2. köt. Szikra, 1956. (286) 31 Világ, 1922. V 27. (2) Választási visszaélések. 32 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban MNL OL) K 149 1922. 10. tétel 233. Itt községenként és név szerint fel vannak sorolva Farkas őrizetbe vett bizalmi emberei. 33 Szózat, 1922. V 23. (5) A legitimistáknak nincs gyökere a választókerületben. 34 Világ, 1922. V 27. (2) Választási visszaélések.
