Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sipos József: Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselővé választása 1922-ben
130 SIPOS JÓZSEF Amint a főszolgabíró érkezésükről értesült, csendőrökkel maga elé kísértette és felszólította őket, azonnal hagyják el a községet. Achimné tiltakozása ellenére feltűzött szuronyú csendőrökkel kikísértette az állomásra. Achimné és leánya zokogva tették meg ezt az utat a község szegényparasztságának sorfala között. Közben Achimné többször felkiáltott: „Lássátok, így bánnak el velünk Achim családjával, mert védtelen nők vagyunk.”35 Ozv. Achimné és leánya kiutasítására valószínűleg az adta az okot, hogy velük ifjú Achim L. András újabb röplapokat juttatott el Derecskére. Ebben ismételten megírta: „Hiszem, hogy tudni fogja minden becsületes derecskéi választópolgár kötelességét, s nem fogja leadni szavazatát Atyám, a meggyilkolt parasztvezér gyilkosára! ”36 Valószínűleg e röplapokkal volt összefüggésben az, hogy május 25-én Ertsey Péter választási elnök (ő az, aki május 3-án felkérte Zsilinszkyt jelöltnek, aki 13-án a derecskéi Kaszinóban az intelligenciának és a gazdáknak ajánlotta őt, ami nem az elfogulatlanságát bizonyította!) plakátokon kihirdette, hogy az idegenek távozzanak a választókerület községeiből. Csak azok maradhattak, akiknek Marjay Barnabás főszolgabíró megbízhatósági igazolványt állított ki. Zsilinszky emberei természetesen kaptak ilyen igazolványokat és ők teljes erővel kampányolhattak tovább. Mezőfi emberei nem kaptak ilyen igazolványt, így őket is kitoloncolták. Mezőfinek Derecskén volt ugyan pártirodája, de így csak az ottani emberei tudták segíteni. Május 25-én — megfélemlítés céljából — rálőttek Mezőfire, aki ezért otthagyta a pártirodát és Debrecenbe menekült, mert nem akarta kockáztatni az életét. Mindezt tetőzte, hogy a választást megelőző napon Mezőfi derecskéi bizalmi embereit és a pártirodáján dolgozókat — mintegy 28 emberét — letartóztatták és választások lezárásig fogva is tartották őket. így nem, vagy alig maradtak emberei, akik a szavazás napján szervezték és irányították volna a szavazóit. Mezőfinek a választások után tett nyilatkozata szerint a közigazgatás vezetői összehívták a hadisegélyes asszonyokat, a rokkantakat és megmondták nekik, hogy június 1-jétől nem fogják megkapni a rokkant járulékaikat, ha őrá szavaznak. A zsidókat pedig ipaijoguk elvesztésével fenyegették meg, ha nem szavaznak Zsilinszkyre. A kocsmák éjjel-nappal nyitva voltak a választókerület minden községében. Azt is elmondta, hogy a választások napján a kerület községeiben gyakran szétkergették az őt támogató szavazókat. Mindennek ellenére május 28-án a szavazás napján — Mezőfi szerint — körülbelül 800 szavazója volt, akik Derecskén a szavazóhelyiségek előtt egész nap várták, hogy leszavazhassanak. A csendőrök és a kivezényelt katonaság azonban nem engedték be őket a szavazó helyiségbe.37 Ezzel szemben a Szózat azt állította, hogy Derecskén a Mezőfi pártja „erős terrort fejtett ki, sőt óriási pénzösszegeket is latba vetett. (...) Főleg liberális oldalról korlátlan mennyiségű pénzt bocsátottak Mezőfiék rendelkezésére.” Ebből finanszírozta Achim fiának, feleségének és leányának odautaztatását is.38 35 Az Újság, 1922. V 27. (3) Választási visszaélések. 38 MNL OL K 149 BM rés. 1922-10. tétel 238. 37 Az Újság, 1922. V 30. 3. Mezőfi a derecskéi választásokról. 38 Szózat, 1922. V 29. (4) Mezőfit a liberálisok pénzelték.
