Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Miru György: A dualizmus kori közigazgatás politikai kontextusai, Kossuth az autokratikus hatalom ellen
1266 MIRU GYÖRGY legfontosabb az intézményes önkormányzat. Elutasította a kinevezési rendszert is, a kormány-patronátust, mert az a polgárok érdekeitől elkülönülő hivatalnoki kasztot hoz létre, ami korrupcióhoz és jellemgyengeséghez vezet. Történeti ismeretei alapján arra a következtetésre jutott, hogy a megye nem bomlasztotta az állam egységét, sokkal inkább védelmezte azt, ahogy csak az önkormányzatokban testet öltő szabadság képes az ország lakosait faj-, nyelv- és valláskülönbség nélkül egy erős nemzetté összeforrasztani. A megyét honfoglalás kori „ős eredeti magyar intézvény”-nek tartotta, amely azonban nagyfokú rugalmassággal alkalmazkodott mindig az újabb korok szükségeihez, feladataihoz.17 Emigrációs iratainak a nyolcvanas évek elején publikált kötetei, illetve a további kötetek előkészítése és azok anyagából közölt írások időben egybeestek a nyolcvanadik életévét betöltött emigráns előtt tisztelgő megyei és városi nyilatkozatokkal. Kossuth, amikor a törvényhatóságok hivatalos, testületi döntéssel hozott ünnepi felköszöntéseire válaszolt, kihasználta a lehetőséget, és több fontos társadalmi, politikai kérdésről kifejtette nézeteit. Mivel többen elpanaszolták, hogy a megyékben már nincs meg az egykori pezsgő politikai élet, elsorvad az eleven közélet, a hazafias közszellem, s eluralkodik a közöny, az apátia, Kossuth ennek okát a centralizációban, az önkormányzatok tudatos leépítésében jelölte meg. A folyamat csak úgy állítható meg szerinte, ha bővítik a törvényhatóságok önkormányzati jogait, azok országos kérdésekkel is foglalkoznak, illetve ha visszaszerzik jogosítványaikat az állami közigazgatás közvetítésében. Határozottan állította, hogy a törvényhatóságok a kérvényezési jogon felül is megtartották jogosultságukat arra, hogy országos ügyekbe is beleszóljanak. A közvélemény alakításán és irányításán túl közvetlen törvényhozási szerepvállalásukat is fontosnak tartotta, ezért azt javasolta, hogy a felsőházban a főispánok helyett a törvényhatósági közgyűlések által választott követek kapjanak helyet.18 Korábban még arra is talált érveket, hogy a törvényhatóság egykori választási és utasítási jogának továbbéléseként a választók számon kérhetik a megválasztott képviselőn programját, illetve vissza is hívhatják őt.19 17 Kossuth Lajos: Összpontosítás és önkormányzat. Pesti Napló 36. (1885: 1. sz.) január 1. reggeli kiadás.; Kossuth Lajos-. Egy veszélyes szó. Pesti Napló 36. (1885: 3-4. sz.) január 3-4. reggeli kiadás. 18 Kossuth levele Földváry Mihálynak. Közli: Kossuth Lajos iratai X. i. m. 17—21.; Kossuth 1883. december 10-i levele Kende Péternek. Uo. 126-131. Alkotmánytervében a megyék 2-2 szenátort választottak volna a második kamarába, az első törvényhatósági törvény vitájakor pedig arra biztatta Iránja Dánielt, hogy pártja tegyen javaslatot a főrendi ház helyett megalakítandó országtanácsra, amely a törvényhatóságok követeiből állna. Spira Gy.: Kossuth és alkotmányterve i. m. 62.; Kossuth 1867. július 15-i levele Szilágyi Virgilnek. Közli: Kossuth Lajos iratai VIII. i. m. 20.; Kossuth 1870. február 17-i levele Irányi Dánielnek. Uo. 252-253.; MNL OL R 90.1 7007. 19 Kossuth 1874-es levele Szemere Miklósnak. Közli: Kossuth Lajos iratai. VIII. i. m. 530- 536.; Kossuth 1883. december 10-i levele Kende Péternek. Közli: Kossuth Lajos iratai. X. i. m. 129.; MNL OL R 90.1 7007.; Stipta István-. Kossuth Lajos önkormányzat-koncepciója. In:
