Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Miru György: A dualizmus kori közigazgatás politikai kontextusai, Kossuth az autokratikus hatalom ellen
A DUALIZMUS KORI KÖZIGAZGATÁS POLITIKAI KONTEXTUSAI 1265 önkormányzat, s nem kell minden hatalmat a parlamentben koncentrálni.14 Egyik levelében hasonló szellemben értelmezte a miniszteri feleló'sséget is. A miniszter, ahogy arról a negyvennyolcas törvények is rendelkeztek, nem felelős mindenért, ami az országban történik, csak azért, amit maga tesz vagy elmulaszt, de amit a megye tesz vagy mulaszt, azért a megye feleló's. A megye nem a miniszteri felelősségnek áll útjában, ha megőrzi addigi hatóságát, csak a miniszteri omnipotenciának.15 Kossuth azt az összefüggést tudatosította a közvéleményben, hogy azért szűkítik az önkormányzatokat, mert a nemzet lemondott „állami függetlenségéről”. A nyolcvanas évek elején a megyékről írt, iratai negyedik kötetébe szánt tanulmányában, továbbra is eszményítve a reformkori és a népképviseleti alapra állított megyék alkotmányos és politikai szerepét, figyelmeztetett a centralizáló politikai rendszer negatív hatásaira. Elutasította a jogegyenlőség elvének ellentmondó virilizmust, a miniszteri hatalom kiterjesztését, a központosítást és bürokratizálódást. Sérelmezte a bírák kinevezési rendszerét, károsnak tartotta, hogy korlátozták a megyéknek a miniszteri rendeletekkel szembeni felirati jogát, mivel úgy vélte, hogy a jogszerűség és az alkotmányosság védelmének, a miniszter felelősségre vonásának a párturalmi tendenciákat mutató parlament önmagában nem tud kellően megfelelni. A megye már nem lehet hatékony gátja az önkénynek, alkotmányőri szerepét a miniszterek adminisztratív kényelmének áldozták fel, vélekedett. Hiányolta a közigazgatási bíráskodást, aggasztónak tartotta az önkormányzat elsorvasztását, hogy a közigazgatási bizottsággal szűkítik a közgyűlések jogkörét, hogy az újabb törvények lazítják a testület és a tisztviselők közti kapcsolatot, és hogy a minisztérium egyre inkább rendelkezni akar a tisztségviselőkkel. Pedig a kormánynak, fejtegette, csak az országos ügyekre kellene szorítkoznia, a mindennapi élet körébe vágó érdekeket a polgárokra kellene hagynia.16 Hasonló érveket fogalmazott meg 1885 elején szintén a Pesti Naplóban publikált cikkeiben, amelyeket Grünwald Bélának a magyar parlamentben elhangzott, a közigazgatási tisztségviselők állami kinevezését és központosítást szorgalmazó beszéde inspirált. Kossuth szerint Grünwald sajátosan értelmezi az állam fogalmát, lényegében összezavarja a kormányéval, így minden állami feladatot a kormány kezében összpontosítana, szemben a képviselő szerint partikuláris szellemet közvetítő helyi és törvényhatósági önkormányzatokkal. Az államnak többféle szerve van, folytatta Kossuth, s ezek közül az egyik 14 Kossuth L.\ Angol representativ governement i. m. 417-425. 16 Kossuth 1874-es levele Szemere Miklósnak. Közli: Kossuth Lajos iratai. VIII. i. m. 527— 529. 16 Kossuth Lajos: A megyei szerkezetről. In: Kossuth Lajos iratai. X. S. a. r. Kossuth Ferenc. Bp. 1904. 1-22. Eredetileg megjelent a Pesti Napló 34. (1883: 30-32. sz., 34. sz.) január 31-i, február 1—2-i és 4-i reggeli kiadású lapszámaiban. Lásd még Kossuth hagyatékában megmaradt, az önkormányzatról és a centralizációról szóló fogalmazványait, kézirattöredékeit. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban MNL OL) R 90.1 7007.
