Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Miru György: A dualizmus kori közigazgatás politikai kontextusai, Kossuth az autokratikus hatalom ellen
1264 MIRU GYÖRGY így a közigazgatás rendezését, sőt az egész parlamentáris intézményrendszer kialakult ellentmondásait is. Kossuth az emigrációban is az autonómiák és a szabadságjogok védelmezőjeként lépett fel, amit számos nyilatkozatában ki is fejezett. Még az ötvenes évek elején írt, de többször átdolgozott alkotmánytervében határozottan leszögezte, hogy „ellene vagyok a központosítás eszméjének, én gyűlölöm a mindenhatósági irányt úgy a törvényhozó, mint [a] végrehajtó hatalomnál, és soha sem fogok kezet nyújtani olly intézvények behozatalához, mellyek egy részt ellenkeznek az ember-jogokkal, miket az államnak védeni s nem elnyelni kell, más részt ellenkeznek a politicai szabadsággal is, mert a hatalmat csak a szabadság rovására lehet öszpontosítni.”11 A kiegyezés után is attól tartott, hogy a magyar kormány politikai mozgásterének csökkenése miatt adminisztratív hatalmát fogja növelni. Ugyanis úgy látta, hogy egy felelős kormány politikai hatalmát, függetlenségét erősíteni kell, erre törekedtek 1848-ban azért, hogy a kormány és a parlament a nemzetet érintő minden ügyben külső beavatkozás nélkül dönthessen. Ugyanakkor nem tartotta szükségesnek, hogy a kormány adminisztratív feladatkörét kibővítsék, mivel az károsan érintené az önkormányzatokat.11 12 Az első törvényhatósági törvény vitájakor az 1848-as rendezés felidézésével védte a megyéket, mondván: a felelős kormány kialakításakor nem láttak semmi ellentétet a minisztérium és a megyék hatósági jogai közt. Ezért a megyék hatóságát teljes épségben fenntartották, az eljárás szabályozását pedig a „statutarius” jog körébe tartozónak tekintették. Most viszont, amikor nem a kormány a többség kifolyása, hanem a többség a kormányé, a felelős kormányzás érdekeire hivatkozva csökkenteni akarják a megyék hatóságát. Azt is sérelmezte, hogy az új törvény megerősíti a miniszter és képviselője rendelkezési jogát az önkormányzatok tisztviselőivel, akik kénytelenek lesznek a rendeleteket végrehajtani, akár törvényesek azok, akár nem. Helytelenítette, hogy a miniszter közvetlenül, a törvényhatóság mellőzésével vagy annak akarata semmibevételével érintkezhet a tisztségviselőkkel. így a miniszteri önkény el fogja nyelni a nép önkormányzatát, ami mindig nagyobb veszély annál, mintha a megye nyeli el a miniszteriális kormányt. Arra szólított fel, hogy korlátozzák a felelős kormány igazgatási körének kiterjesztését, és elengedhetetlennek tartotta, hogy a miniszterek politikai felelőssége mellett az adminisztratív is érvényesüljön.13 Többször kifejtette, hogy a parlament csak egy intézménye az önkormányzati rendszernek, ezért a parlamentáris kormánnyal jól megfér a törvényhatósági 11 Spira György. Kossuth és alkotmány terve. Debrecen 1989. 52. 12 Kossuth Lajos: A kormány-patronage romlasztó befolyása a nemzet jellemére. In: Kossuth Lajos iratai. VII. i. m. 403—408.; Kossuth Lajos: Angol representativ governement és franczia parlamentárius különbség. Uo. 421-422. 13 Kossuth 1870. február 17-i levele Iránja Dánielnek. Közli: Kossuth Lajos iratai. VIII. i. m. 246—252.; Kossuth 1870. július 14-i levele a Magyar Újság szerkesztőjének. Uo. 298—309.
