Századok – 2016
2016 / 5. szám - TANULMÁNY - Kövér György: "Statisztikai asszimiláció" Magyarországon, 1880-1910
1234 KÖVÉR GYÖRGY reagálva Kovács István Gábor teljes joggal mutatott rá, hogy az anyanyelvi, nyelvismereti és felekezeti adatok kombinálásával megalkotott „törzsökös magyarok” versus „allogén keresztények” fogalompár már a források keletkezésének természetéből következően sem alkalmas az etnikai folyamatok dinamikájának elemzésére.26 A kormányzat a népszámlásokból nyert statisztikai adatokat sajátos érveléssel igyekezett beépíteni saját törekvései indoklásába: „az állami iskolával bíró községek úgy a magyar beszéd, mint az írni-olvasni tudás tekintetében hasonlíthatatlanul kedvezőbb eredményt értek el tíz év alatt, mint az állami iskolával nem bíró községek. Ez az aggasztó tünet a legkomolyabban arra int, hogy mindazokban a községekben, amelyekben a mostani népoktatással bármely okból nem lehet a nemzeti érdekeket biztosítani, az állam késedelem nélkül vegye kezébe a rendezést.”27 A megvalósítás szakszerű számbavételénél a Statisztikai Hivatal megértő együttműködő partnernek mutatkozott a kultuszkormányzat törekvései iránt. „A szöveges magyarázatot akként igyekeztem megcsinálni, hogy azt O Excellentiája esetleg közvetlenül felhasználhassa. Épp ezért ebben csak a magyarul beszélni tudóknak és az írni-olvasni tudóknak szaporodására reflektáltam, a magyar anyanyelvűek szaporodására ellenben nem, minthogy a magyar nyelv térfoglalása a nemzetiségi nyelvek rovására, amennyiben ezt az állami iskola idézte elő, az állami iskolának már nem csak magyar nyelv terjesztő, de egyszersmind magyarosító hatását is mutatja, s nem tartanám célszerűnek az állami iskola ezen hatásának élénkebb kidomborítása által esetleg a nemzetiségek féltékenységét felkelteni az állami iskolával szemben. Kétségkívül nagyon örvendetes, hogy az állami iskola nemcsak a magyar államnyelvet terjeszti a nemzetiségek körében, hanem a magyarul megtanított nemzetiségek egy részét bele is olvasztja a magyarságba, de ránk nézve kívánatosabb, hogy a nemzetiségek figyelme erre különösen fel ne hívassék, elég, ha arra utalunk, hogy az állami iskola megkönnyíti nekik az állami nyelv elsajátítását (anélkül, hogy saját nemzetiségi nyelvüknek ártalmára lenne), s előmozdítja az ő körükben is az általános míveltség terjedését: mindkét eredményt csak örömmel fogadhatják, mert könyebb [sic!] boldogulásukat segíti elő.”28 (Kiemelés — K. Gy.) 26 Kovács István Gábor: „Törzsökös” és „asszimilált” magyarok, „keresztény allogének” és zsidók a dualizmuskori Magyarország középiskoláiban. Forráskritikai észrevételek Karády Viktor cikkéhez. Korall 9. 2002. szeptember, 193-232. 27 MNL OL K 721 — 2/c — 1902. Nemzeti állam és népoktatás. 24-26. 28 MNL OL K 721 — 2a — 1898-1903. 2. cs. 10. Vízaknai Antal osztálytanácsos, az orsz. stat. hivatal aligazgatójának levele Halász Ferenc VKM osztálytanácsoshoz, Bp. 1902. nov. 19. A baranyai származású római katolikus statisztikus 1897-ban magyarosította családnevét Vizneckerból Vízaknaira. MTA KIK Kézirattár, Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Cédulatár. Hozzáférés: http://gulyaspal.mtak.hu, letöltés 2016. febr. 06.
