Századok – 2016
2016 / 5. szám - TANULMÁNY - Kövér György: "Statisztikai asszimiláció" Magyarországon, 1880-1910
.STATISZTIKAI ASSZIMILÁCIÓ” MAGYARORSZÁGON 1880-1910 1235 A statisztikusok azonban nemcsak hivatali kötelességüket teljesítették, nemcsak száraz adatokat gyűjtöttek, hanem pozitív tudományként a népesség-öszszeírások számsorainak kritikája, másodlagos feldolgozása útján a jövőt is valószínűsíteni próbálták. Ennek a prognosztizált víziónak egyik különlegesen tanulságos megnyilvánulása Vízaknai Antal századvégi tanulmánya: „Csupán a magyarság számának valószínű alakulását tartva szem előtt és feltéve, hogy ezen alakulás jövőre is ugyanoly irányú és ugyanoly mérvű lesz, mint a milyen az 1840-90-es évek átlagában volt, körülbelül a 2100. évben remélhetjük elérni azt, hogy a magyarság összes népességünknek 70%-ára emelkedik. Tekintve azonban az 1840. és 1870. közti időszaknak a magyarságra nézve kedvezőtlen politikai viszonyait, a melyekhez hasonló politikai állapotok remélhetőleg soha többé nem fognak nemzetünkre súlyosodni, talán közelebb járunk az igazsághoz, ha csak az utolsó két évtized alatt történt alakulást vesszük kiindulásul és következtetéseink alapjául a jövőben várható fejlődésnek hozzávetőleges kiszámításánál. Ez alapon az egész Magyarbirodalomban a 2000-ik évben, a szoros értelemben vett Magyarországon pedig, tehát az anyaországban, a társországok nélkül, már 1970-ben fogjuk elérni a 70%-ot. Ugyanezen számítás szerint 1900- ban, tehát a legközelebb foganatosítandó népszámlálás idejére a Magyarbirodalomban közel 45, az anyaországban pedig közel 51%-ra fog a magyarság a mai 42%, illetőleg 48,6%-os arányról felemelkedni s az egész Magyarbirodalomban az 1930. évben fogja az abszolút többséget elérni.”29 Ami az 1900-as népszámlálást illeti, mint láttuk, beteljesedni látszott Vízaknai próféciája, legalábbis a „társországok”, tehát Horvát-Szlavónia nélküli „anyaország” esetében valóban megtörtént a bűvös 50%-os határ átlépése (az 51,5%-os eredmény túl is teljesítette az előzetes várakozásokat). Népmozgalmi statisztika és nyelvhatár-akció Az anyanyelvi statisztika fejlődése szempontjából fontos mérföldkőnek számítottak a tízévente végrehajtott népszámlálások, ám a pillérek összekapcsolásához más természetű adatokra is szükség volt. A polgári anyakönyvezés bevezetésével az államnak arra is lehetősége nyílt, hogy a korábban nem gyűjtött és nem beszerezhető statisztikai adatokhoz is hozzájusson. Ezen törekvések sorában központi helyet foglalt el a népmozgalmi statisztika, amelynek révén „anyanyelvi” specifikálású termékenységi és halálozási adatsorok előállítására került sor. Ennek érdekében bevezették a születési, házassági és halálozási törzslapokat. Egyetlen „apró akadály” merült csak fel, hogy tudniillik az anyakönyvek 29 Vízaknai Antal: A magyarság és a nemzetiségek az új népmozgalmi statisztika szerint. Közgazdasági Szemle 22. 1898. 680-691. A jövőt prognosztizáló idézet 686. A korabeli statisztika nyelvében a „Magyar birodalom” a Horvát-Szlavónországgal együtt tekintett királyságot jelentette.
