Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
A VIDÉK TÖRTÉNETE, A HELYTÖRTÉNET A SZÁZADOK HASÁBJAIN (1867-2016) 1143 Nagyobb figyelem övezte a problematikát 1970 után. Az ország minden területén fellendült kutatómunka arra késztette a Társulat vezetését, hogy 1970- ben létrehozza Helytörténeti Szakosztályát. Ennek programját a Századok olvasói csak az 1970 szeptemberében rendezett történész vándorgyűlésró'l szóló beszámolóból ismerhették meg. Szabad György elnök programjuk meghatározó elemeként hangsúlyozta az országos és a helytörténet azonos szakmai színvonalon történd művelésének elősegítését. „A helytörténet-kutatásnak, mint a helyi keretek közt megjelenő szerves történeti összefüggések vizsgálatára hivatott szaktudománynak nem az a feladata, hogy adalékokat, még kevésbé az, hogy kuriózumokat szolgáltasson a történettudomány más szakágai, ill. szintézisei számára. Épp ellenkezőleg, az a feladata, hogy olyan teljes átfogásra törekvő fejlődésvizsgálatokat folytasson, amilyenek csupán a helyhezkötött, szerves kötelékekkel egybefűzött társadalmi képletek és intézmények mikrokozmoszainak mozgásterében végezhetők el.” Ezzel összefüggésben szögezte le, hogy „a kellő szinten művelt hely tör ténet-kutatatás a történettudománynak [...] a többivel egyenrangú szakága...”.126 A konferencián hasonló tartalmi érveket hangoztatott Glatz Ferenc.127 Egy-egy esetben helyet kapott a lapban több éves intervallumban kiadott helytörténeti kötetekről szóló összevont beszámoló,128 illetve egy készülő megyei monográfia tapasztalatainak ismertetése.129 Ezek közül jelentőségét tekintve kiemelkedik a Debrecen történetét feldolgozó városmonográfia készítésének tapasztalatait és feladatait megvitató konferenciáról készült beszámoló.130 Rendszeresen tájékoztatott a lap a dunántúli településtörténeti konferenciasorozatról, amelyeken helytörténeti jellegű előadások hangzottal el. A leltárszerű anyagáról. Századok 88. (1954) 631-653.; Hársfalvi Péter: A Magyar Történelmi Társulat Keletmagyarországi Csoportjának vitája a Századok szerkesztó'ségi ülésének anyagáról. Századok 89. (1955) 111-113. 126 Lásd a 1970. szeptember 17—19. között Gyulán, a munkásmozgalom és a helytörténet kérdéseiről rendezett országos történész vándorgyűlésről szóló beszámolót. Századok 105. (1971) 221-228. Szabad György hozzászólása: 224-226. Idézetek: 225. A teljes programot a TIT kiadványában (Szabad György: A Magyar Történelmi Társulat Helytörténeti Szakosztályának célkitűzéseiről. In: Történelem 11. TIT, Bp., 1971.), más változatát a levéltáros szakfolyóiratban (Szabad György: A helytörténet és az országos történet viszonyáról. Levéltári Szemle 23. [1973] 1. sz. 34-38.) adták közre. Az utóbbi azzal függött össze, hogy a Szakosztály által szervezendő területi kooperáció bázisául a megyei levéltárakat jelölték ki. 127 Glatz álláspontja az volt, hogy „... inkább arra kellene törekedni, hogy a történeti tanulmányok általában »helytörténeti szempontúak« legyenek, azaz a tárgyukat képező történeti eseményt vagy társadalom-gazdaságtörténeti [sic!] jelenség-sorozatot a helyi tényezők összhatásában mutassák be.” Beszámoló a gyulai vándorgyűlésről... i. m. 223. 128 Benda Kálmán: Helytörténeti kiadványok. Századok 110. (1976) 1130-1150. 129 Kiss József: Hogyan készül Szolnokon a megyetörténet. Századok 118. (1984) 549-562. 130 Acs Zoltán: Várostörténeti konferencia Debrecenben 1977. december 14-15. Századok 112. (1978) 609-616.
