Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
1144 VONYÓ JÓZSEF beszámolók azonban nem vagy alig tartalmaztak érdemi módszertani tanulságokat, ajánlásokat.131 Már ekkor sem a sem a Századok volt az egyetlen fóruma e kutatási iránynak. Az 1970-es években — Szabad György említett közleményein túl — alapvető, programszerű, illetve a kutatómunkának új irányt kijelölő írások jelentek meg más kiadványokban is.132 Az 1980-as évek közepétől, végétől pedig végérvényesen az akkor indult új műhelyek, illetve folyóirataik, könyvsorozataik váltak az ilyen típusú írások legfontosabb megjelenési helyévé — a Századok helyett.133 A helytörténetírás általános elméleti kérdéseiről a Társulat lapjának ezekben az évfolyamaiban ekkor már nem olvashatunk, de - ha ritkán is - megjelentek a vidék történetének feldolgozásával foglalkozó, olyan módszertani munkák, amelyek tematikájuk és kiemelkedő színvonaluk révén esetenként jelentős segítséget nyújtanak a hasonló kutatásokat végzőknek.134 És persze, számos közlemény tartalmaz fontos metodikai utalásokat, illetve — a szerző által alkalmazott módszerek végiggondolása esetén — tanulságokkal szolgál mások számára is. Az összegzés főbb tanulságai A Magyar Történelmi Társulat és folyóirata, a Századok annak a felismerésnek a jegyében született, hogy valós és reális képet adó országos szintéziseket csak a kisebb közösségek életének, továbbá az azt befolyásoló körülmények alakulásának részletes és sokoldalú feltárása, az így nyert ismeretek összegzése révén lehet készíteni. Mégpedig egy olyan korban, amikor ennek érvényesítését — megfelelő intézmények hiányában — az országban szétszórtan található gazdag forrásanyag feltárásával és összegyűjtésével kellett kezdeni. Ennek és a kibontakozó polgári fejlődésnek, benne a múlt és az azt feltáró történettudomány iránti érdeklődés növekedésének köszönhetően a lap első negyedszázadában minden későbbinél nagyobb szerepet kapott a települések, megyék és régiók lokális történetét bemutató munkák közlése. Annak ellenére, hogy a szerkesztőknek és a 131 Lásd például Farkas Gábor: Beszámoló a Dunántúl településtörténetéről rendezett III. konferenciáról (Székesfehérvár, 1978). Századok 113. (1979) 1095-1105. 132 Székely György: Az Országos Helytörténeti Bizottság feladatai. Országos Népművelési Tanács, Budapest, 1971.; Vörös Károly: A helytörténeti kutatásról. Valóság 15. (1972: 2. sz.) 48—50.; Stier Miklós - Szász Zoltán: A helytörténetírás módszertani kérdései. Új- és legújabb kor. Budapest, 1980. A várostörténet tekintetében Gyáni Gábor: A várostörténet-írás új irányzata (New Urban History). Történelmi Szemle 21. (1978) 588-601.; Várostörténeti konferencia. Debrecen Város Tanácsa VB, Debrecen, 1979. 133 Ilyen volt mindenekelőtt a Hajnal István Kör Rendi társadalom - Polgári társadalom sorozatának több kötete. Fontos elméleti és módszertani írások jelentek meg a Korallban és az Aetasban is. Lásd még Várostörténet — helytörténet. Elmélet és módszertan. Szerk. Vonyó József. Pécs Története Alapítvány, Pécs 2003. 134 Lásd C. Tóth Norbert: Lehetőségek és feladatok a középkori járások kutatásában. Századok 141. (2007) 391-470.
