Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
1138 VONYÓ JÓZSEF de — gyakran önálló rovatban — (hely)történeti írásokat is közreadó folyóiratokat jelentettek meg megyei és városi tanácsok, illetve intézményeik.92 Az 1980-as évek második felében és a rendszerváltást követően — részben az akkor megszűnők helyett, részben a két világháború közötti periodikákat újraindítva, és esetenként ugyanabban a városban egymást váltva — láttak napvilágot újabb kiadványok.93 Ezt a palettát gazdagították a vidéki egyetemek „actá”-i,94 95 valamint az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének 1958-tól megjelenő Értekezések című évkönyve,96 melyek szintén szép számmal közöltek lokális témát tárgyaló munkákat. Az országos szerveződések közleményei közül a Honismeret (1970-től) című folyóiratot emelhetjük ki. Mindez összességében több tucatnyi — évenként, negyedévenként, illetve havonként megjelenő — kiadványt jelentett. Szakmai színvonalukat és rangjukat illetően az országos hatókörű periodikák jelentették a legnagyobb kihívást a Századok szerkesztőinek, melyek közül csak néhány, helytörténeti tartalmú írásokat is közlő lapot emelünk ki. Már az 1950- es években az olvasók kezébe került az Agrártörténeti Szemle (1957-től), továbbá a — különösen a kezdeti években tapasztalható, erős ideológia vezérelte torzításai ellenére is figyelembe veendő- Párttörténeti Közlemények (1955—1988) és a múltbéli terhektől megszabadult utódlapja, a Múltunk. A Hajnal István Kör „második nemzedéke” szervezte meg 2000-ben az első magyarországi társadalomtörténeti szakfolyóiratot, a Korallt. Külön említést érdemelnek a helytörténet egyik fontos ágát, a várostörténeti kutatást szolgáló országos96 és helyi97 kiadványsorozatok. Mindezek következtében azt mondhatjuk, hogy a lokális kutatások eredményeinek publikálása az 1950-es évek óta több tucat, egyre növekvő számú periodika között oszlott és oszlik meg. Ez a szerzők jelentős részét is más folyóiratok felé orientálta, másrészt egyre inkább lehetővé tette a Századok szerkesztőinek, hogy elsősorban országos áttekintéseket, illetve egyetemes történeti témájú dolgozatokat közöljenek, a helytörténeti munkák közül pedig csak azokat fogadják be, amelyek minden tekintetben megfelelnek a szigorú szakmai elvárásoknak. Az (Szent) István Király Múzeum évkönyve (Székesfehérvár, 1960-tól). 92 Az 1937-ben indult, de 1945 után betiltott Soproni Szemle 1955-től jelenik meg rendszeresen. Lásd még Vast Szemle (1955-tól); Baranyai Művelődés (1954—1990), Békési Élet (1966-1990). 93 Többek között: Szeged (1988-tól), Baranya (1988-1999), Pécsi Szemle (1998-2012), 1993- ban újraindították az 1927 és 1944 között megjelent Debreceni Szemlét. 94 Lásd az Acta Universitatis Debreceniensis és az Acta Universitatis Szegediensis Series Historica köteteit, illetve a pécsi Specimina Nova Quinqueecclesiensis korszakonkénti sorozatait. 95 Ennek utóda a Tér és Társadalom című folyóirat, amelyet a Dunántúli Tudományos Intézetnek a Regionáhs Kutatások Központjába történt integrálását követően, 1987-ben indítottak. 96 Lásd a Budapest Főváros Levéltára Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv című, 2006 óta kiadott évkönyvét. 97 Lásd Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle (1973-tól). A Pécs története monográfiasorozat előkészítését (is) szolgálják a Pécs Története Alapítvány által kiadott Tanulmányok Pécs történetéből 1-20. (1995—2009) és Források Pécs történetéből 1—4. (2006—2012), illetve a pécsi Kronosz Kiadó és az Alapítvány Pécsi Mozaik című sorozatának ezek helyébe lépő' kötetei.
