Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
A VIDÉK TÖRTÉNETE, A HELYTÖRTÉNET A SZÁZADOK HASÁBJAIN (1867-2016) 1139 A három részkorszak között a legnagyobb különbségeket a helytörténeti jellegű tanulmányok szemléletében és tematikájában fedezhetjük fel. Az 1950-1960-as évek kisszámú közleményét - a tudományos életet is maga alá gyűrő hatalom elvárásainak megfelelően — áthatotta az „osztályharcos” szellemiség. Jellemző, hogy a Rákosi-korszakban született gazdaság- és társadalomtörténeti elemzések sem az adott szféra belső viszonyaival, hanem a bányászok és a parasztság küzdelmeivel foglalkoztak.98 Az 1960-as években megjelent munkák már a gazdaság egyes ágazatainak vagy üzemeinek átfogó történetét mutatták be, de az agrárszocialista, illetve a munkásmozgalom kérdését ezekben is hangsúlyosan tárgyalták.99 Az 1969-1989 között született tanulmányok meggyőzően igazolják az ideológiai kötöttségek lazulását és a szakmai szempontok egyre erőteljesebb, az 1980-as évek végére már szinte maradéktalannak mondható érvényesülését. A politikatörténeti témák esetében még tetten érhető az a gyakorlat, hogy a „forradalmi” évfordulókhoz kapcsolódva rendelt meg a szerkesztőség regionális vonatkozásokat tárgyaló írásokat, ezekben azonban már a korábbi ideológia-vezérelt értékeléseket társadalomtörténeti vizsgálatokra is épülő, árnyalt elemzések váltották fel, és cáfolták.100 A hasonló tendenciát mutató gazdaság- és társadalomtörténeti tárgyú dolgozatok esetében a tekintetben is jelentős az eltérés a korábbi évtizedektől, hogy nagyobb számban szerepelnek közöttük újkori történetek.101 Megjelentek a lapban olyan, egyes térségek gazdaságtörténetét tárgyaló írások, amelyek módszertani elemei is hangsúlyosak,102 illetve egy város társadalomtörténetét feldolgozó tanulmány is, melynek jelentősége elsősorban 98 Heckenast Gusztáv. A besztercebányai bányászfelkelés (1525-1526). Századok 86. (1952) 364—396.; Szekeres József: Adatok a pécsi bányászok 1905. évi harcairól. Századok 89. (1955) 897—923.; I. Tóth Zoltán: Az 1819. évi parasztmozgalmak a zalatnai középsó' uradalomban. Századok 85. (1951) 169-189.; Mérey Klára: Agrárszocialista mozgalom a Déldunántúlon 1905-ben. Századok 87. (1953) 565-604. 99 Példaként lásd Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében. Századok 95. (1961) 581—613. és 96. (1962) 64-97.; Kirschner Béla - Rácz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában. Századok 97. (1963) 647-665. és 4. sz. 810-830. 100 Lásd például Romsics Ignác: A Tanácsköztársaság tömegbázisa a Duna-Tisza közén. Századok 113. (1979) 230-270. 101 Az időskálát tekintve lásd Engel Pál: Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban. Századok 119. (1985) 942—1005.; Pálmány Béla: Nógrád vármegye nemességének átrétegződése (1542-1848). Századok 119. (1985) 3-41.; Iványos-Szabó Tibor: Pénzforgalom Kecskeméten 1622-1711 között. Századok 114. (1980) 71-99. Kiss Z. Géza: A földesúri birtok és a parasztföld elkülönítésének történeti útja az Ormánságban. 1767-1867. Századok 120. (1986) 51-100.; M. Tóvári Judit: A miskolci társadalom gazdasági vezető csoportjainak átrétegződése (1872-1917). Századok 114. (1980) 781-817.; Virágh Ferenc: Dél-Alföld agrárnépességének összetétele a századfordulón. Századok 118. (1984) 532-538. 102 y Mérey Klára: Az ipartörténet területi kutatásának néhány problémája. (Dél-Dunántúl ipara az első világháború idején) Századok 114. (1980) 991-1008.
