Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
A VIDÉK TÖRTÉNETE, A HELYTÖRTÉNET A SZÁZADOK HASÁBJAIN (1867-2016) 1137 politika- és munkásmozgalom-történeti témák mellett a gazdaság- és társadalomtörténet került központi helyre. Ezzel együtt az új- és legújabbkor folyamatainak feltárására irányult a figyelem a közép- és kora újkor helyett.86 Az 1970-es években, az akkorra megizmosodott gazdaságtörténet mellett önálló diszciplínává vált a társadalomtörténet is,86 87 amelyet nagyrészt egy új, fiatal generáció tagjai műveltek az Annales folyóirat szellemisége alapján és módszereit követve. Az egyetemi tanulmányaikat zömmel az 1960-1970-es évek fordulóján végző', többek által „68-as nemzedékként” emlegetett kör meghatározó szerepet játszott a társadalomtörténet intézményesítésében, melynek kereteit eredetileg a Magyar Történelmi Társulaton belül kívánták kialakítani. Két kísérletük kudarcát követően, 1988 márciusában megalapították a Hajnal István Kör-Társadalomtudományi Egyesületet, melynek éves konferenciái és Rendi társadalom - Polgári társadalom c. könyvsorozata meghatározó szerepet játszik a magyarországi társadalomtörténeti és ilyen tárgyú helytörténeti kutatások generálásában, produktumainak közreadásában.88 A társadalomtörténet különböző részterületeit helyi vagy területi szinten vizsgáló — főleg fiatalabb — történészek többsége máig ezeken a fórumokon igyekszik ismertetni, publikálni kutatási eredményeit. A generációs törekvésként is értelmezhető szerveződés nem volt egyedi a korszakban. Hasonló indíttatású kezdeményezésként hozott létre új szellemű, országos jelentőségűvé vált műhelyt például a szegedi egyetem fiatal oktatóinak csoportja az Aetas (1985), és Komárom- Esztergom megyei kutatók a Limes (1988) indításával. A három példa is jelzi, hogy a történettudományunkban zajló folyamatok új országos, illetve regionális/helyi, szakmai és más jellegű, de történeti tárgyú írásokat is közlő folyóiratok, füzetsorozatok megjelenését eredményezték, melyek erős konkurenciát jelentettek a hagyományos történeti szakfolyóiratok számára. Különösen a helytörténeti témájú tanulmányok, cikkek, forrásközlések tekintetében. E változásokra a Századok is reflektált azzal, hogy 1976-ban közölte Vörös Károly tömör elemzését az 1972-1974 között megjelent vidéki periodikákról.89 Mindezek hatásának érzékeltetésére érdemes néhány példát felsorolni. Az 1950—1970-es évektől, eltérő időpontokban indítva, évkönyvet adott ki lényegében valamennyi megyei levéltár90 és múzeum.91 Helyi, általában vegyes profilú, 86 Lásd Romsics I Clio bűvöletében... i. m. 422-457.; Gunst P.\ A magyar történetírás... i. m. 254-257. 87 A kérdés részleteit lásd Ránki György: Jegyzetek a társadalomtörténetről. Századok 111. (1977) 775-799. 88 Kövér György: Milyenek vagyunk? A Hajnal István Kör — Társadalomtörténeti Egyesület — tíz év múltán. Századvég, 1997. 4. sz. 43-54.; Gyáni Gábor: Miért és hogyan született meg a Hajnal István Kör? Korall 64. 2016. 181—197. 89 Vörös Károly: A vidéki periodikák és a történettudomány. Századok 110. (1976) 125—131. 90 Csupán a dél-dunántúli példákat említve: Baranyai Helytörténetírás (1969-1995); Somogy Megye Múltjából (1970-tól); Tanulmányok Tolna megye történetéből (1968-tól); Zalai Gyűjtemény (1974-tól). 91 Lásd például Móra Ferenc Múzeum évkönyve (Szeged, 1956-tól); Janus Pannonius Múzeum évkönyve (Pécs, 1956-tól); Arrabona - Múzeumi Közlemények (Győr, 1959-tól); Alba Regia.
