Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
1136 VONYÓ JÓZSEF 1919-1944 közötti 10,5-ró'l az 1945—1968-as periódusban 16,7-re, 1969—1989 között 26,4-re, végül az 1990-el kezdó'dó' 25 és fél évben 42,1-re emelkedjék. Történt mindez olyan időszakban, amikor a helytörténeti kutatómunka új reneszánszáról beszélhetünk — különösen az 1960-as évek közepétől, végétól. A helytörténeti munkák részesedésének aránya nem csak - sót nem is elsősorban — a Századok szerkesztőinek szándékával magyarázható. Több, egymással szorosan összefüggő, részben párhuzamosan, részben egymást követően érvényesülő momentumban kereshetjük az okokat. Egyrészt abban, hogy a hivatásos történészek körében tovább érvényesült a korábbi szemlélet, amely alsóbbrendűnek ítélte a helytörténetet, így a települések, megyék, illetve kisebb régiók történetének feltárását még évtizedekig jobbára csak vidéki levéltárosok, muzeológusok, könyvtárosok, tanárok, s gyakran „amatőr” lokálpatrióták végezték. Ugyanakkor javultak a vidéki közgyűjtemények tárgyi és személyi feltételei, s nemcsak több lehetőséget kaptak a kutatómunkára, hanem annak végzése egyre inkább elvárás is lett munkatársaikkal — közöttük több száz szakképzett történésszel — szemben. Ezeket az intézményeket 1980-ban jogszabály által tudományos kutatóhellyé nyilvánították. Ugyanebben az időszakban alakultak, illetve részben intézményesültek olyan társadalmi kezdeményezések, amelyek a helyi hagyományokat, egy-egy település múltjának feltárását és közzétételét tekintették feladatuknak. Közülük kiemelkedett a legelterjedtebb és legnagyobb hatású, jelentős hagyományokkal rendelkező honismereti mozgalom. A helyi kezdeményezéseket egyesítve, a Hazafias Népfront égisze alatt 1960-ban alakult meg a Magyar Honismereti Szövetség, amelynek 1970-ben már mintegy 1400 tagszervezete működött, több tízezer taggal.84 E tagszervezetek fontos csoportját képezték a várbaráti körök, melyek jelentős konferenciákat szerveztek, eredményeiket pedig tanulmánykötetekben, füzetsorozatokban adták közre.85 86 A legjelentősebb hatást az 1960-as évektől egyre erőteljesebben kibontakozó változások gyakorolták a magyarországi történetírásra. Ezek meghatározó eleme, hogy gyengült a hatalom politikai befolyása a történettudományra. Ennek köszönhetően az ideológiai megközelítések helyett fokozatosan a szakmai kritériumok és szempontok váltak uralkodóvá a történeti munkákban, és az 1980-as évekre lényegében megszűnt az ún. marxista történetírás uralma. A helytörténeti kutatások (és a Századok) tematikáját is befolyásolta, hogy már 1945 (főként 1948) után a tradicionális kutatási témák — a politika- és államtörténet, a kiemelkedő történeti személyiségek és a hagyományos módszertani kérdések (szfragisztika, heraldika stb.) — helyett, illetve a korabeli hatalmi érdekeket szolgáló 84 Magyar Néprajzi Lexikon, http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1370.html, letöltés 2016. aug. 22. 86 Példaként említhető Baranya megyéből az 1959-ben alapított Szigetvári Várbaráti Kör, a nem sokkal később alakult Pécsváradi Várbaráti Kör és a Siklósi Vár- és Múzeumbarátok Köre.
