Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
A VIDÉK TÖRTÉNETE, A HELYTÖRTÉNET A SZÁZADOK HASÁBJAIN (1867-2016) 1135 Mályusz írásain kívül 1919 és 1944 között senki sem foglalkozott a Századok hasábjain a helytörténetírás jelentőségével és módszertani kérdéseivel. Jellemző, hogy ezt a témát az 1930—1940-es években a Századok körül zajló vitákban sem említették.83 Az államszocializmus korának változó jellemzői és A rendszerváltás után A két korszak — bizonyára sokak által furcsáik — összevonását az indokolja, hogy a rendszerváltás a történettudományban közel sem jelentett olyan éles fordulatot, mint a politikában. Alább látni fogjuk, hogy azok a folyamatok, változások, amelyek 1990 után meghatározták tudományunk - benne a Századok - helyzetét, már a megelőző évtizedben megindultak, illetve részben lezajlottak. Ez valamennyire még az ideológiai-politikai feltételek alakulására is igaz, hisz ezen a téren is érzékelhető volt egyfajta átmenet — ha korlátozott mértékben és sajátos módon is. A második világháborút követő átmeneti évek, majd az államszocializmus négy évtizede alatt arányait tekintve nem tapasztalható jelentős változás a helytörténeti témájú írások közlése tekintetében. Ezen belül, a két részkorszak között azonban felfedezhetők érdemi különbségek. 1945-1968 között - a számszerű növekedés (16-ról 19-re) ellenére — további egy százalékkal csökkent (4,75%) a téma részesedése az 1919—1944 közöttihez (6,08%) képest. Ám ez az összes megjelent írás 52%-os gyarapodása mellett következett be. A következő 21 évben a megjelenések száma (36) majdnem duplájára emelkedett, aminek következtében a részesedési arány ismét hat százalék fölé (6,49%) emelkedett, de ez sem mutatta a helytörténet súlyának növekedését a folyóiratban. A trend folytatódott a rendszerváltás után is. A százalékos részesedés lényegében változatlan maradt. Miközben a közlések száma ismét megduplázódott (74), részarányuk alig változott (6,76%). A számszerű és százalékos adatok közötti differenciák a Századok terjedelmének és a közlemények összesített számának jelentős gyarapodásával függött össze. A korábbi nehézségeket leküzdve és az egyre növekvő publikálási igény kielégítése érdekében 1959-től az addigi négy helyett hat száma jött ki a lapnak, az 1986-tól Pál Lajos irányításával működő szerkesztőség pedig az évtized végére felszámolta a több éves elmaradásokat. Az 1987-től új köntöst öltő Századok számai ezt követően minden páros hónap közepén pontosan hagyták el a nyomdát, évenként 1500 nyomtatott oldal feletti terjedelemben. Ez tette lehetővé, hogy az átlagos évi közleményszám az 83 Lásd Pál L.\ Egy folyóirat... i. m.
