Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
1124 VONYÓ JÓZSEF vek és szempontok tükröződtek a Századok szerkesztője, Thaly Kálmán szemléletében és szerkesztői gyakorlatában is.22 A nagyra törő program a rendelkezésre álló összes erő, a vidéken történeti kutatással foglalkozók összefogását igényelte. A Társulat alapítói ezért már a választmányba bevonták az ország különböző városaiban, megyéiben addig is jelentős kutatómunkát végző és a történelmi ismeretek terjesztésében szerepet játszó — részben a Társulat létrejöttének előzményeként is tekinthető „Dunántúli történetkedvelők társulatához” csatlakozó — legfontosabb és más, addig is jelentős történeti kutatásokat folytató értelmiségieket. A győri Ráth Mátyás, a „dunántúliak” megszervezője már az előkészítő bizottságnak is tagja volt.23 Kívüle tagja lett a választmánynak többek között Balássy Ferenc felnémeti római katolikus lelkész, Bottka Tibor pozsonyi ügyvéd, Csapiár Benedek szegedi piarista gimnáziumi tanár, 1867-től a tatai gimnázium igazgatója, Gyárfás István kiskunhalasi táblabíró, Fabó András agárdi evangélikus lelkész, Haán Lajos békéscsabai evangélikus lelkész, Knauz Nándor esztergomi főegyházmegyei levéltárnok, Lehoczky Tivadar munkácsi és beregszentmiklósi hitbizományi uradalmak főügyésze, báró Mednyánszky Dénes a Selmecbányái Akadémia igazgatója, Kőszegről alsó-szopori Nagy Imre, dunántúli kerületi táblai jegyző, Révész Imre debreceni református lelkész, egyházjogász, egyháztörténész, a kolozsvári Szabó Károly az Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtárnoka,24 Véghely Dezső veszprémi ügyvéd.25 Közülük többen már ekkor tagjai voltak a Magyar Tudományos Akadémiának, s néhányan, mint pl. Haán Lajos, épp e munkájuk eredményeként válhattak akadémiai taggá. A közel sem teljes felsorolás is jelzi, hogy az ország valamennyi térségének voltak képviselői az igazgatói választmányban.26 Ok - másokkal együtt — egyaránt jelentős szerepet játszottak a társulati tagok toborzásában, a vidéki forrásfeltáró munkában, azok eredményeinek publikálásában, illetve a Századok szerzőgárdájának szélesítésében és a lap terjesztésében.27 Témánk szempontjából ennél is fontosabb, hogy valamennyien aktív szerepet vállaltak a vidéki levéltári anyag feltárásában, részleges feldolgozásában és az eredmények publikálásában. Mégpedig nemcsak saját régiójukban, hanem a Társulat által szervezett „kirándulások” során más megyék történetének vizsgálatában is. In: A Magyar Történelmi Társulat 1878-ik évi aug. 27—szept. 1-jei vidéki kirándulása Abaúj vármegyébe s Kassa városába. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1878. 3-84. 22 Lásd GlatzF.: A szerkesztőségi munka... i. m. 673. 23 Róla lásd Ipolyi A.: Emlékbeszéd Ráth Károly felett... i. m. 366-377. 24 Róla lásd Szádeczky Lajos: Szabó Károly emlékezete. Századok 28. (1894) 195-223. 26 Róla lásd Géresi Kálmán-. Véghely Dezső emlékezete. Századok 33. (1899) 195—210. 26 A döntés tudatos volt. Horváth Mihálynak az alakuló ülésen elhangzott indoklása szerint a választmány összetételének kialakításakor mindenekelőtt a szakértelmet tartották szem előtt, emellett azonban figyelmet fordítottak arra is, hogy „a vidéki tagok az országnak lehetőleg különféle tájairól valók legyenek, hogy így a társulat működő tagjai által minden történelmileg nevezetesebb tájékkal közvetlen érintkezésbe jöhessen”. Horváth Mihály beszéde a történelmi társulat első közgyűlésén 1867-ki május 15-én. Századok 1. (1867) 12. 27 GlatzF.: A szerkesztőségi munka... i. m. 674.
