Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
A VIDÉK TÖRTÉNETE, A HELYTÖRTÉNET A SZÁZADOK HASÁBJAIN (1867-2016) 1123 gyakran csak rombolást tartalmazó” eseményeket tárgyalnak, nagyobb figyelmet kell fordítani „...ama bár csöndes, de a nemzeti fejlődés, haladás tekintetében annál fontosabb jelenetekre, melyek a társadalmi viszonyok, a családi élet, a polgári foglalkodások, az érzület- és szellemirány körében nyilvánultak. Ez teszi pedig érdekesebb, fontosabb és tanúlságosabb részét minden nép történetének, mert ez jelzi a fejlődés, haladás irányát s fokait, a népek tökélyeshülését s emelkedését az emberi eszmény felé. [...] Ezt kell tehát ezentúl legbuzgóbb mívelés alá fognunk, hogy történetírásunk az előrehaladt kornak, melyben élünk, színvonalára emelkedjék...”17 Ugyanezt hangsúlyozta más szavakkal hat évvel később gr. Mikó Imre a Társulat elnöke: „...nem elég a tényeket és eredményeket felsorolni, hanem szükséges mindazon apró részleteket is felkarolni, melyek az elmúlt idők társadalmának viszonyaira, anyagi, értelmi, közműveltségi és erkölcsi fejlettségére vonatkoznak, s a melyekből egyedül ítélhetjük meg azon kor tetteinek vagy mulasztásainak viszonylagos érdemét és bűnét; mert elmúlt korszakok eseményeit saját társadalmi állásunk talapzatáról helyesen soha sem ítélhetjük meg.”18 1877-ben Pozsonyban Ipolyi Arnold már konkrétan hangsúlyozta az ipar kiemelkedő szerepét a város fejlődésében, s ezért az ottani munka központi feladatának tartotta az ipartörténeti kutatásokat, az erre vonatkozó forrásanyag feltárását.19 Horváth Mihály a vidéki gyűlések feladatát az e területen tapasztalt „hézag pótlásában” látta, abban, hogy „...évenként néhány levéltárat kiaknázva, azoknak tartalmáról czélszerű regestákat készítve, rólok kimerítő tudomást vehessünk.” S e munkát „a jövőben hazánk más vidékeinek levéltáraiban is folytatva, egykori történelmi anyagunk összes kincsét evidentiába fogja állítani a történetíró előtt, s lehetővé tenni oly mű megalkotását, mely nemzeti s társadalmi életünknek minden oldalról hű képét tüntesse fel.”20 Jóllehet, expressis verbis nem mondta ki, ezzel a programmal egyben a vidék, az egyes települések, közigazgatási, illetve tájegységek gazdasági, társadalmi, kulturális viszonyai feltárásának - a később elterjedt fogalommal élve: a helytörténeti kutatás - fontosságát hangsúlyozta. Ennek szellemében 1877-től Ipolyi Arnold irányításával már egy-egy gazdaság-, társadalom- vagy művelődéstörténeti témára koncentrálva szervezték a vidéki utakat - a hely sajátosságaihoz igazodva. 1877-ben Pozsonyban - mint láttuk - az ipartörténet, 1878-ban, Kassán a „műtörténeti emlékek tanulmánya”21 került a kutatók figyelmének központjába. Ezek az el-17 Uo. 527. 18 Gr. Mikó Imre: Elnöki megnyitó beszéd a Magyar Történelmi Társulat Beszterczebányán 1874. aug. 20-án tartott nagygyűlésén. Századok 8. (1874) 522. 19 Ipolyi Arnold: A magyar iparélet fejlődése. Elnöki megnyitó beszéde a magyar Történelmi Társulatnak Pozsonyban 1877. augusztus 23-án tartott vidéki nagygyűlésén. In: A Magyar Történelmi Társulat 1877-ik aug. 23—30-iki vidéki kirándulása Pozsony városába s vármegyébe. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1877. 6. 20 Horváth Mihály elnöki megnyitó beszéde Kolozsvárit... i. m. 528. 21 Ipolyi Arnold: A magyar műtörténeti emlékek tanulmánya. Elnöki megnyitó előadása a magyar Történelmi Társulatnak Kassán 1878. augusztus 23-án tartott vidéki nagygyűlésén.
