Századok – 2016

2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)

1122

VONYÓ JÓZSEF

az ország, benne a társadalom életének modernizálását szorgalmazták. A gazdaság és a társadalom fejődésének trendje, a kulturális javak gyors terjedése a lakosság mind szélesebb rétegeiben, az állampolgári jogegyenlőség megteremtése és minden változás, ami ezek nyomán kialakult, a történetírás figyelmét is az új jelenségek felé irányította. Immár nemcsak a központi hatalom működése, az ország sorsát befolyásoló politikai és háborús események, a társadalmon belül a hagyományos elitek érdekelték a múltat kutató historikusokat, hanem egyre inkább a társadalom életének más területei is — beleértve az ország kisebb-nagyobb területi egységeinek sajátos társadalmi, politikai és kulturális viszonyait is. Ennek jegyében alakult meg 1863-ban a „Dunántúli történetkedvelűk társulata” a gyűri Ráth Károly vezetésével,9 s ezekben az években tett kísérleteket történeti folyóirat alapítására Pesty Frigyes.10

E folyamatok hatásával (is) magyarázható, hogy a Magyar Történelmi Társulat az alapítása utáni években elsődleges feladatának tartotta a történeti kutatás forrásbázisának feltárását az egész ország területén, aminek fontos eleme volt a zömmel vidéken található magán- (foként fóuri), illetve városi levéltárak, valamint különböző közösségek iratanyagának feltárása. E munkát szolgálta a társulat 1868 és 1889 között éves rendszerességgel, majd még egy alkalommal, 1909-ben rendezett vidéki kirándulásainak, vándorgyűléseinek, illetve közgyűléseinek11 vidéki városokban — elsó'ként Kolozsvárott,12 majd a Hont vármegyei Ipolyságban13 stb. — történő' megtartása. A két évtizedet záró utolsó rendezvényre Máramarosban,14 15 míg az 1909. évi vándorgyűlésre Liptó vármegyében került sor.16

Horváth Mihály már az első vándorgyűlésen világosan megfogalmazta e munka célját.16 Szerinte a politikai és hadtörténet művelésénél, melyek „zajosabb, bár

9 Emlékbeszéd Ráth Károly, a magyar tud. Akadémia levelező és a Történelmi Társulat választmányi tagja felett, a Magyar Történelmi Társulat 1869-dik évi május 30-án tartott nagy-gyűlésén, Ipolyi Arnold által. Századok 3. (1869) 372.

10 A Társulat előzményeiről és keletkezéséről: Lukinich Imre: A Magyar Történelmi Társulat története 1867—1917. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1918. 15—26. Lásd még A Magyar Történelmi Társulat keletkezése. Századok 1. (1867) 1.; Glatz Ferenc: A szerkesztó'ségi munka az induló Századoknál. Századok 101. (1967) 665.

11 A Magyar Történelmi Társulat alapszabályai (1867). 27 — 34. §. http://www.tortenelmitarsulat. hu/doc/alapszabalyl867.pdf, letöltés 2016. júl. 27. A vándorgyűlésekről átfogóan lásd Lukinich I: A Magyar Történelmi Társulat... i. m. 30-42., 50-58. és 105—106.; Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19-20. században - nemzetközi kitekintéssel. Bp. 2011. 119-120.

12 A Magyar Történelmi Társulat Kolozsvárit 1868. szept. 20—25-kén tartott első vidéki gyűlése. Századok 2. (1868) 566-580.

13 A Magyar Történelmi Társulat második vidéki gyűlése Hontvármegyében 1869. szept. 19-dikétól 28-dikáig. Századok 3. (1869) 556-565.

14 Lásd a rendezvényről szóló kiadványt: A Magyar Történelmi Társulat 1889. aug. 25-30- iki vidéki kirándulása Máramaros vármegyébe és Nagy-Bánya városába. Bp. 1889.

15 A Magyar Történelmi Társulat 1909. aug. 28 — szept. 1-i liptóvármegyei vándorgyűlése. Szerk. Dr. Borovszky Samu. Bp. 1909.

16 Horváth Mihály elnöki megnyitó beszéde a Magyar Történelmi Társulat Kolozsvárit 1868. szept. 21-kén tartott gyűlésén. Századok 2. (1868) 521—529.