Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖSZÖNTŐ - Frank Tibor: Százötven év a magyar történettudomány szolgálatában
SZÁZÖTVEN ÉV A MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMÁNY SZOLGÁLATÁBAN 1099 csatolva olykor kisebb tanulmánnyal felérő válaszokat kaptunk, melyeket teljes terjedelmükben jövendő, új évfolyamunk élén közlünk majd. Az új technológiák kihívására eltérő reakciókat adnak világszerte, de a történelmi folyóiratok feladatáról lényegében ugyanazt vallják, mint amit mi is gondolunk. „Munkánk során ugyanazt tekintjük első számú küldetésünknek, mint eddig is, ez pedig a lehető legfrissebb, legújítóbb szellemű tudományos kutatások közzététele.” - írja az 1884-ben alapított Amerikai Történelmi Társulat lapjának, az American Historical Review-nak mostani szerkesztője, Robert A. Schneider, az Indiana Egyetem professzora, aki egyik kérdésünkre („Hogyan látja a történelemtudományi folyóiratok szerepét és jövőjét a digitális korban?) felelve így folytatja válaszát: „A történelemtudományi folyóiratok feladata a digitális érában továbbra is változatlan: elsődleges fórumot biztosítani a történelemtudomány területén az alapvető fontosságú munkásságok bemutatásához és terjesztéséhez minden szinten, elsősorban természetesen a szakma számára. Mindössze annyi változott — és ez a változás mindenképpen üdvözlendő -, hogy a folyóiratok immár jóval szélesebb közönséghez juthatnak el. Korábban soha nem tudott ennyi ember (legyen az diák, hivatásos történész vagy laikus olvasó) ilyen könnyen ilyen sok műhöz hozzáférni. Természetesen itt nem csak a legfrissebb kutatási eredményekre gondolok. Talán ennél is lényegesebb, hogy napjainkban — a JSTOR-nak és más hasonló portáloknak köszönhetően — digitális formában is hozzáférhetővé vált a régebbi tanulmányok és egyéb archív tartalmak óriási korpusza. Ezzel szemben a jövő már bizonytalanabb, ugyanis minél több olvasó fér hozzá a folyóirat-tartalmakhoz digitálisan az egyes cikkek szintjén, annál inkább szem elől vész az adott tartalom valódi forrása, vagyis a folyóirat maga. A digitális hozzáféréssel hajlamosak vagyunk a tartalmat mintegy kiragadni az azt éltető kontextusból, amely nem más, mint maga a folyóirat. Márpedig ha nem vagyunk tisztában egy tanulmány eredeti közegével, akkor joggal tarthatunk attól, hogy a folyóiratnak mint olyannak a támogatottsága csorbát szenved. No meg ott van a nyílt hozzáférést, vagyis a folyóiratok ingyenes terjesztését szorgalmazó mozgalom. Ez a törekvés jóllehet több szempontból is dicséretes, ugyanakkor könnyen veszélybe sodorhatja azokat a folyóiratokat, melyek működőképessége komoly anyagi hátteret feltételez.” Ugyanerre a kérdésre higgadtan mérlegelő és számunkra is ígéretes választ kaptunk Koppenhágából, ahol az ottani egyetem tanárai, Sebastian Olden- Jorgensen és Jes Fabricius Möller szerkesztik Dánia legrégibb történeti folyóiratát, a Historisk Tidsskrift-et. A Magyarországhoz képest fele akkoránál is kisebb Dán Királyságnak ma 5,7 millió lakosa van, a mi Magyar Történelmi Társulatunkhoz hasonló Dán Történelmi Társulat azonban fontosnak tartja a dán nyelvű történelmi szaklap fenntartását. „Jóllehet a legújabb szakirodalom és történelemtudományi irányzatok szemléje mint funkció az utóbbi időkben egyre inkább elektronikus platformokon valósul meg, a történelemtudományi folyóiratok továbbra is nem egy szempontból lényegi szerepet töltenek be. Az akadémiai periodikák, konkrétan a történelemtudományi folyóiratok
