Századok – 2016
2016 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Solymosi József: Helle Mária: Életemnek legemlékezetesebb éve. Alexy Lajos naplója 1848-ban
mertetése is jelentős mértékben segíti. Bizonyos kérdéses adatokat azonban ő maga pontosított magabiztosan, meggyőző igazolással, véleményét forrásokkal alátámasztva. így derítette ki például a két Patachich-érsek szakirodalomban vitatott születési helyét és idejét, valamint határozta meg a 14. században épült „harmadik kalocsai székesegyház” titulusát Nagyboldogasszonyként. A szerző rendszerezési igényét, összefüggésekben látását leginkább a függelék táblázatokból álló második szakasza, valamint a narratív részbe szúrt további táblázatok mutatják. Előbbi az érsekekről, valamint a főegyházmegye plébániáiról közöl összehasonlításra is kiválóan alkalmas adatokat, utóbbiak leginkább az említett prozopográfíai elemzések célját szolgálják. De ugyanerről az igényről tanúskodik a többi magyar egyházmegye 18. századi megújulásának rövid összefoglalása is a 2. fejezet elején, amelyet olvasva a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye elhelyezhető a magyarországi katolikus egyház korabeli történetének országos kontextusában. És ha már az összehasonlításnál tartunk, más egyházmegyék kutatóinak Tóth Tamás kötete nemcsak egy lehetséges példát szolgáltat anyaguk csoportosítására és kezelésére, hanem összehasonlítási alapot nyújt az egyes püspökségek török utáni újjáépítésének korszakára nézve is. Az ilyen jellegű összevetések révén ugyanis feltárulnak a 18. századi magyar egyháztörténetnek, azaz egy sajátos „második konfesszionalizáció” korszakának párhuzamos, valamint épp ellenkezőleg: speciálisan helyi elemei, jelenségei. Tóth Tamás ráadásul nincs egyedül a modern szellemű egyházmegye-történetírás képviseletében: ha nem is az övével azonos módszertan és szempontrendszer alapján, de egyre-másra készülnek a 17-18. századi egyházmegyék történetéről, azok egyes szakaszairól szóló összefoglalók. Említhetjük Dénesi Tamás és Hermann István disszertációját a 18. századi veszprémi püspökségre vonatkozóan (2006 és 2011), valamint Mihalik Béla korábbi korszakot, de a magyarországi egyháztörténelmi folyamatok fáziskésései miatt hasonló témát tárgyaló, az egri püspökség 17. század végi katolikus megújulását feldolgozó doktori dolgozatát (2013). Adódik a párhuzam ezek mellett Véghseő Tamás Catholice reformare - Benkouich Ágoston O.S.P.P.E. apostoli misszionárius, váradi püspök (1631-1702) című, 2007-ben megjelentetett munkájával is. A pécsi egyházmegye monográfiájának kora újkori kötete pedig épp jelenleg íródik, fejezetenként más és más szerzők által. Nemcsak a mai egyháztörténeti kutatásba illeszkedik azonban bele az itt bemutatott kötet, hanem a Kalocsán 2009 óta és jelenleg is zajló felújítási, valamint ásatási és az eredmények bemutatását célzó munkálatokba is. Tóth Tamás munkája összességében egy nagyívű, hagyományos, de mégis naprakész, sokrétű, adatgazdag és hiánypótló műve a 18. századi magyar egyháztörténetnek, amely a szűkebb szakma és a szélesebb olvasóközönség igényeinek is megfelel. TÖRTÉNETI IRODALOM 1093 Siptár Dániel Helle Mária ÉLETEMNEK LEGEMLÉKEZETESEBB ÉVE Alexy Lajos naplója 1848-ban Balassi Kiadó, Budapest, 2014. 236 o. A magyarországi közgyűjtemények igen jelentős számú naplót és visszaemlékezést őriznek 1848-49 vonatkozásában, és ezek kiadása még hosszú időre hasznos és érdekes feladatot ad a magyar történészeknek. Különösen fontos az olyan kéziratok kiadása, melyek a politikai és hadi események mellett a mindennapi élet történéseinek, az egyén hétköznapi élményeinek részletes bemutatását ígérik. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában lappangó Alexy-napló létezésére még Vörös Károly hívta fel a kutatók figyelmét az 1960-as, 1970-es és 1980-as években megjelent írásaiban. Ekkor részleteket is közölt a műből, melynek teljes kiadására máig kellett vámunk. A szöveg közreadója, Helle Mária jóvoltából, Alexy Lajosnak az 1848. év második fél évéről szóló beszámolóját immár teljes terjedelmében, szakmailag kifogástalan jegyzetapparátussal és szómagyarázatokkal olvashatjuk. Az események idején mindössze 22 éves Alexy Rozsnyón született 1826-ban, kereskedő családban. Feltehetően évekig vezetett naplót, de jelenleg csak az említett naplótöredék ismert. A szöveg 1848. június 16-ától december 31-éig tartalmazza a szerzője által átélt és leírt eseményeket, valamint az őt foglalkoztató gondolatokat. Alexy — akinek szülei ekkor már nem éltek — még nem
