Századok – 2016
2016 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Solymosi József: Helle Mária: Életemnek legemlékezetesebb éve. Alexy Lajos naplója 1848-ban
1094 TÖRTÉNETI IRODALOM rendelkezett a családi örökség felett, négy fiútestvérével közös vagyonukat nagybátyjuk kezelte. Az ő és más rokonok által jutatott támogatásból fedezte költségeit. Késmárkon folytatott jogi tanulmányai után a napló által tárgyalt időszakban tette le ügyvédi vizsgáját Pesten. Alexy 1848-1849 utáni életéről kevés információt tudott összegyűjteni a szerkesztő. Ezekből viszont kiderül, hogy Rozsnyón kereskedőként élt, aktívan részt vett a társadalmi életben és 1867-ben még életben volt. A napló történései Miskolcon kezdődnek, a főhős ebben a városban tölti napjait. Az otthonról kapott anyagi támogatás segítségével tartja fönn magát. Ismerkedik a vidékkel és az itt élő emberekkel, kirándulásokat tesz a környéken. Gyakran találkozik rozsnyói ismerőseivel is. Egy művelt, érdeklődő, az 1848 tavaszi változásokat üdvözlő fiatalembert ismerhetünk meg. Jogi tankönyve mellett előszeretettel forgatja Johann Heinrich Zschokke, svájci-német szerző moralista műveit, akinek nézetei alapvető erkölcsi igazodási pontot jelentenek a fiatalember számára. Emellett a kortárs magyar irodalom is érdekli, ebben az időben Eötvös József Magyarország 1514-ben című regényét olvassa nagy lelkesedéssel. A gyengébb nem iránti erős érdeklődés nyomon követhető a napló teljes szövegén. Alexy igyekszik elnyomni ifjú korából adódó természetes vágyait, ugyanakkor minden körülmények közt ifjú hölgyek társaságát keresi. Egy véletlen találkozás leírásából kiderül, hogy gyengéd érzelmeket táplál legkisebb öccse, Sándor dajkája, Julis iránt, de ezt is titkolja. A politika eseményeit igyekszik követni, ha lehetősége van újságból is tájékozódik. Mivel 1848 nyarán már javában folynak a toborzások az újonnan felállított honvédzászlóaljakba, Alexy is állást foglal a kérdésben: bár két testvére is katonának áll, ő maga nem kíván katona lenni. Sőt, amennyiben sorshúzás útján folytatódna a toborzás, helyettest szeretne állítani maga helyett. Ehhez egy levelében nagybátyja anyagi hozzájárulását is kéri. A napló szerzője 1848. augusztus közepén Pestre indul. Egyik öccse, Károly ekkor már az itt szerveződő Woroniecki-vadászcsapat tagja. Társaival meglehetősen szabados életet él, kártyázik, kocsmákat és bordélyokat látogat. Lajos ezt az életmódot elítéli, többször próbálja öccsét jó útra téríteni. Augusztus 21-én részt vesz a vadászok eskütételén. Testvére ezután Szolnokra vonul csapatával. Alexy nagy részletességgel számol be Pesten töltött heteiről. Megfordul a képviselőház ülésein, színházba jár, többször felkeresi a „forradalmi csarnokot”, a korábbi Pilvax kávéházat. Tapasztalatgyűjtő útjai nyomán igen érdekes és egyedülálló leírást kapunk a bordélyok és az utcai prostitúció korabeli működéséről is. Mindeközben leteszi ügyvédi vizsgáját és Magyaróvárra készül, az ottani mezőgazdasági akadémiára. Tervezett újabb tanulmányaival — a további képzettség megszerzése mellett — az a célja, hogy valahogy átvészelje a jelenleg háborúval fenyegető helyzetet, ne kelljen katonának állnia. Ugyanakkor szeptember 22-én beáll a Gellért-hegy tövében sáncokat építő polgárok közé. Néhány nappal később már gőzhajón indul Pozsonyba. Óvári tartózkodása idején kerül sor a pákozdi csatára és Jellacic seregének Győr, majd Bécs felé történő visszavonulására. így Alexy akarata ellenére a hadiesemények középpontjába kerül. Ekkor már őt is magával ragadják az események. Az ellenség közeledésének hírére kaszát vásárol magának és végrendeletet ír, majd beáll a helyi önkéntes nemzetőrség kötelékébe. A harc végül elmarad, Jellacic serege akadálytalanul vonul át Óváron, majd tovább Bécs felé. Alexy az átvonuló horvát seregről, majd a nyomukban érkező magyar csapatok megjelenéséről tudósít. Olvashatunk még Kossuth október 23-i óvári tartózkodásáról is. Időközben kiderül, hogy a magyaróvári akadémia új tanéve az események miatt nem indul. Szerzőnk visszatér Pestre, ahol találkozik Károly öccsével, aki megérkezett alakulatával a fővárosba, de adósságai és nemi betegsége miatt leszerel. Lajos kifizeti testvére adósságait és visszatérnek Rozsnyóra. Itt jelentkezik a Gömör megyei önkéntes nemzetőrök közé, beszerzi magának a fegyvert és a felszerelést, valamint minden eshetőségre felkészülve mérget is vásárol. December 3-án hagyja el a várost nemzetőrtársaival és Kassán szállnak táborba. Részt vesz a december 11-i budaméri ütközetben, ahol gróf Franz Schlik osztrák altábornagy északról az országba betörő hadteste szétszórta Pulszky Sándor alezredes észak-magyarországi csapatait. A naplónak ezek a hadtörténeti szempontból legérdekesebb oldalai, hiszen az ütközet és az abban résztvevő önkéntes nemzetőrök tevékenységének szemtanúi leírását adják. Alexy végül ismét visszatér Rozsnyóra. Ekkor két öccse áll be önkéntesnek, ő pedig helyettest állít maga helyett. Sajnos a napló 1848. szilveszter napján véget ér. Ahogy utolsó mondataiban írja, ez az év eddigi életének „legemlékezetesebb éve volt”. Helle Mária kitűnő érzékkel választotta ki közlésre ezt a naplót, amely egy érdeklődő, a világra nyitott fiatalember szemüvegén keresztül mutatja be 1848 mindennapjait, a történelemkönyvek lapjairól ismert események alulnézeti képét. Megtudhatjuk, hogyan élték meg a magyar polgári átalakulás e kulcsfontosságú évének történéseit az átlagemberek. A fél évet felölelő napló
