Századok – 2016
2016 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Tóth Ferenc: A fejedelmi gyász trilógiája. Három tanulmánykötet a kora újkori uralkodói temetésekről
letekről is érkezett megfelelő árucikk. A városi számadáskönyvek alapján elvégzett vizsgálat egy sikeresen működő középkori nagyváros mindennapjaiba enged bepillantást. A kötet következő blokkja a különféle termékek előállításával foglalkozik. Rudolf Holbach a 14. század második feléből fennmaradt boppardi takácsrendtartást felhasználva teljes körűen mutatja be a Maas és Rajna mentén (elsődlegesen Köln központtal) folytatott posztófeldolgozás kialakulását és fejlődését. Az ünnepelt kutatásait is felhasználva rámutat arra, hogy a posztógyártás fejlődésének és a nagyüzem-jelleg kialakulásának kutatása a középkori gazdaságtörténet kiemelkedően fontos területe. Tanulmányában Boppardot modellként használja fel, és az e településen folyó posztógyártás bemutatásával mintát nyújt ahhoz, milyen aspektusokat kell figyelembe venni egy ilyen feldolgozás során. A szerző tanulmányában a nyersanyag beszerzését és forrásait, a technológiát, a rendelkezésre álló munkaerőt és az azzal kapcsolatos szabályozásokat, ezzel összefüggésben a céhrendszert, továbbá a posztó értékesítésének közvetítő- valamint célállomásait alaposan feltárja és mutatja be. Knut Schulz szintén Irsigler kölni kutatásaira reagálva mutatja be az európai szemszögből kisebb jelentőségű, de a közép-európai viszonyok között igen fontos ausztriai Steyr és Leoben vastermelését a 15. századtól a 17. század közepéig. A boppardi posztógyártásnál megismert módszerrel mintegy körbetekinthetünk a vastermelés energia- és nyersanyagszükségleteinek gazdaságföldrajzi tényezőitől kezdve a munkaerő biztosításán és az osztrák városok e gazdasági tevékenységét erősítő várospolitikai tevékenységéig. A szerző ugyan elsődlegesen a bajor és Rajna vidéki kivitelt hangsúlyozza, de nem szabad arról elfelejtkeznünk, hogy a magyarországi feldolgozott fémimport jelentős része származott erről a területről. A kötet utolsó két esszéjellegű, problémafelvető, valamint gazdaság-, kultúrtörténeti és várostörténeti kérdéseket felvető tanulmánnyal zárul. Harald Witthöft a lüneburgi sótermeléssel kapcsolatos kutatásait, elsősorban a lüneburgi mértékekkel kapcsolatban végzett eredményeit és a kultúrtörténetet kapcsolta össze tanulmányában. A 11. századtól a 17. századig terjedő összehasonlítás mintegy filozófiai fejtegetésként mutatja be azokat az összefüggéseket, amelyek a koraközépkori mértékek hagyományait, az ahhoz kötődő eszméket és gondolatokat köti össze a 16-17. század gyakorlatias gondolkodásával, amikor a mérés tudománya már a kora újkori tudósok megfigyeléseivel kapcsolódott össze. A hosszú időszak vizsgálata még inkább jellemző Carl-Hans Hauptmeyer tanulmányára, ahol a szerző a várostörténet örök kérdéseit taglalja: mi a város, mit tekintünk annak, milyen korszakai, a korszakoknak milyen meghatározó tényezői voltak. Irsigler sokrétű városdefinícióját fejleszti tovább, amikor az őskortól és az ókortól kezdve osztja összesen öt korszakra a városok fejlődését, meghatározva az egyes korszakok jellegzetességeit. A szerző különösen a kora újkor tekintetében kiemelendőnek tartotta az állam szerepének hangsúlyozását, amely szabályozója, indikátora, haszonélvezője és egyben fenntartója is volt a nagyvárosok kialakulásának, a nagy, európai majd világméretű piaci folyamatok központjaként létrejött metropoliszoknak. Végső kérdései éppen ehhez, az állam, a társadalom, a városi társadalom és a demokrácia összefüggéseihez kapcsolódnak. Véleménye szerint ugyanis a nagyvárosok, metropoliszok tekintetében az állam szerepét immáron túlzottnak véli, és a kiutat a középkori városok hagyományain állva, az önkormányzatok kiszélesítésében látja. Kereskedelmi hálózatok európai és városi keretek között, városi térhasználat, városhálózat és településhálózat, a főváros kialakulásának diplomáciai aspektusai, kézművesek és ipari termelés, a várostörténet előremutató kérdései. Egyediségek és településhálózat. Mindezek együtt mutatják be Franz Irsigler érdeklődési területeit, amelyek valójában mind arra a nehezen meghatározható kérdésre keresik a választ, hogy mi is a város valójában? A kötet szerzői az ünnepelttel együtt kívánják ezt a kérdést megválaszolni saját kutatási területükön keresztül, és valójában ez teszi értékessé, egyben az ünnepelt tudományos munkásságához mérten méltóvá a kötetet, amely az európai, azon belül a német nyelvterület és így a közép-európai (így a magyarországi) városfejlődés egyes kérdéseihez is kiválóan kapcsolódik. TÖRTÉNETI IRODALOM 1085 H. Németh István A FEJEDELMI GYÁSZ TRILÓGIÁJA Három tanulmánykötet a kora újkori uralkodói temetésekről Az elmúlt harminc évben jelentős kutatási eredmények láttak napvilágot a kora újkori (16-18. századi) modern európai államok kialakulásának tárgykörében. A kutatások egyik hangsúlyos elemét képviselte a modern királyi hatalom kiterjeszkedésének udvari, intézményrendsze
