Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
ALÁRENDELTSÉG VAGY ÖNÁLLÓSÁG 1067 Az erdélyi állam létrejöttéhez kapcsolódó döntő' események és időpontok Az államfogalom szempontjai 1544. augusztus 10-i tordai országgyűlés: az erdélyi és a tiszántúli területek közjogi egyesülése. Terület 1570. december 1-én János Zsigmond által aláírt speyeri titkos szerződés: a Magyar Királyság és az erdélyi állam között jelöli ki a területi határokat. A szerződésnek ezt az egyetlen pontját, a területi megegyezést, a pontos határkijelölést hajtották csak végre. 1544. augusztus 10-i tordai országgyűlés: az erdélyi és a tiszántúli Lakosság területek jogi népességének” közjogi egyesülése. Hivatalos megnevezésük: „Erdély három nemzete és magyarországi atyánkfiái”. svjiuauannzs tSofiCupiufoi/jv ‘ospg 1567. szeptember 8-17. közötti gyulafehérvári országgyűlés: a rendek törvénybe iktatták a szabad fejedelemválasztás jogát Celó'zmények: 1566-ban János Zsigmond, indítványozza, hogy utódjának megválasztására a rendek külön paktumot kössenek, majd 1566. június 26-án Szulejmán szultán adhnámét adott János Zsigmondnak, amelyben megerősíti az önálló fejedelemválasztás jogát). 1571. május 25-i gyulafehérvári országgyűlés: az 1567-es országgyűlés „libera electiót” becikkelyezó' törvénye alapján „minden további vita és szó nélkül” az összegyűlt rendek fejedelmükké választják Báthory Istvánt. 1576. május 1.: Báthory Istvánt lengyel királlyá koronázzák Krakkóban: címhasználata: ..István. Isten kedveiméből Lengyelország királya, Litvánia, Russzia, Prusszia, Mazovia nagyhercege és ura, Erdély fejedelme”. A hatalmi szimbolika szempontja Erdély önálló címere 1590: Báthory Zsigmond fejedelem bizonyíthatóan elsőként használja a magyar, a székely és a szász nemzet címerjeleit együttesen. írásomban az állam jogi fogalma klasszikus összetevőinek — terület, lakosság, főhatalom/szuverenitás — a felhasználásával igyekeztem alátámasztani azt az alapfeltevésemet, hogy az Erdélyi Fejedelemség államiságát nemcsak egy-két tény, esemény alapján lehet megállapítani, hanem más és más eredményt kaphatunk attól függően, hogy milyen nézőpontból közelítünk a kérdéshez. A bemutatott vizsgálati paraméterek alapján, azaz az államterület,
