Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
1066 KISTELEKI KÁROLY Erdéllyel, de a szabadságharc bukása után ismét visszaállt az 1848 előtti állapot.201 Erdély Magyarországgal történő közjogi egyesítését aztán a Kiegyezés hozta el s a végleges unió részletes szabályozását az 1868. évi XLIII. törvényeik ben alkották meg.202 Viszont nem egycsapásra történt a teljes jogi egyesülés végbemenése, amit az mutat, hogy ugyan közjogi és közigazgatási tekintetben gyorsan sikerült az összeolvadás, de főleg magánjogi tekintetben sokáig megmaradt a jogterületek elkülönülése, amit a dualizmus ideje alatt csak fokozatosan, hoszszabb idő alatt tudtak felszámolni.203 Végül a különálló Erdély fogalma földrajzilag és közigazgatásilag is megszűnt a Királyföld rendezéséről szóló 1876. évi XII., az egyes törvényhatóságok területének rendezéséről szóló 1870. évi XLII., az 1876. évi XXXIII., és az 1877. évi I. és X. törvénycikkekkel. Összegzés Az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának jogászi szempontú vizsgálatát az állam jogi fogalmának célkeresztbe helyezésével folytattam le. Az állam modern fogalma Niccolo Machiavelli nyomán az újkorban, a XVI—XVII. században jelent meg, és a status fogalmat elsőként a XVI. század végén használták a mai, modern értelemben. E modern államfogalmat teoretikusan Georg Jelűnek fejtette ki, aki szerint az állam három fogalmi eleme a meghatározott terület, az ott élő lakosság, és az ezek fölött megnyilvánuló, ezeket uraló főhatalom/szuverenitás. Ennek megfelelően a téma kifejtése során a terület-lakosság-főhatalom/szuverenitás vonalat követtem. A könnyebb áttekinthetőség okán összefoglalásul módszertani vizsgálatom szempontjai — az állam klasszikus fogalmi elemei (terület, lakosság, főhatalom/szuverenitás), illetve a hatalmi szimbolika szempontja (államcímer) — alapján az erdélyi állam létrejöttéhez kapcsolódó eseményeket és időpontokat az alábbi táblázatba foglaltam: 201 Kozári Monika: A dualista rendszer. Bp. 2005. 53. 202 Uo. 55. 203 A magyar törvények többek között az osztrák polgári törvénykönyvet és perrendtartást, kereskedelmi törvényt stb. váltották fokozatosan fel, de ennek a folyamatnak az elhúzódását mutatja, hogy a századfordulón például még az 1854. évi bányatörvény, illetve — akárcsak Horvátországban — Erdélyben is fennmaradt a központilag irányított zsandárszervezet. Erdély története i. m. III. 1510.
