Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
ALÁRENDELTSÉG VAGY ÖNÁLLÓSÁG 1065 lesz aztán az a Habsburg-uralkodó, aki az 1744-ben alkotott több törvénycikkel jogilag stabilizálta az Erdélyi Fejedelemség közjogi viszonyait,194 majd további rangemelkedésként 1765. november 2-án Erdélyt Nagyfejedelemségi státuszba emelte, s innentől kezdve ez a cím rögzült a Habsburg uralkodók titulusai között.195 Erdély státusa 1791-ben jogilag tovább egyértelműsítődik. Több erdélyi törvénycikk196 közül kettőt emelnék ki. Az 1791. évi VI. érd. törvénycikk197 Magyarország és Erdély viszonyát és Erdély önálló államiságát igyekszik közjogilagpontosítani: „Erdélyt, mint Magyarország szent koronájához tartozót, mind O szent felsége, mind a felséges ausztriai házból következő utódai, mint Magyarország törvényes királyai, Magyarországgal ugyanazonos uralkodási és utódlási jogon fogják hatalmukban tartani, és mint olyant, a melynek saját és semmi más országnak alávetett alkotmánya van, saját törvényei és törvényesen megerősített rendszabásai, nem pedig más örökös tartományok szabályai értelmében fogják kormányozni”. A különállásból következően az indigenátus szabályozásának is megvolt a maga „Erdélyországi” megfelelője, így a helyzet rendezésére az 1791. évi XVI. érd. törvénycikk ben198 kimondták, hogy miután „az erdélyi fejedelemség Magyarországgal egy és ugyanazon királyi hatalmának van alávetve és a mi a nemességet illeti, ugyanazon sarkalatos törvényekkel él... ennélfogva a nemesek és honfiak állapotára és szabadságára nézve” viszonosság lép életbe a két állam között. A két törvény megfogalmazásai Magyarország és Erdély közjogi viszonya perszonálunióként való felfogására utalnak.199 A közjogi helyzet változása a „népek tavaszával” érkezik el. Az 1848. évi VI. és VII. törvénycikk200 — illetve párhuzamosan az 1848. évi I. érd. törvénycikk — létrehozta a már a márciusi ifjak 12 pontjában is megfogalmazott uniót III. Károly formalizált, aki 1712-tól hivatalosan elkezdte használni az „Erdély fejedelme” címet. Iván fi EA Magyar Birodalom címerei i. m. 58. 194 Az 1744. januárjában záruló nagyszebeni országgyűlésen cikkelyezték be a következő' törvényeket:- 1744. évi I. érd. Te: A felséges ausztriai ház uralmának az erdélyi fejedelemség részéről való elfogadásáról és a török portával való összeköttetést megállapító törvények eltörléséről',-1744. évi II. érd. Te: A fejedelem választás jogának eltörléséről,-1744. évi III. érd. Te: A felséges ausztriai ház mindkét ága örökösödési jogáról és utódlásáról- 1744. évi IV. érd. Te: Az alattvalói esküről, melyet Erdély rendéinek kell letenniük 195 Ivánfi E.\ A Magyar Birodalom címerei i. m. 58.; Köpeczi S. J.: Erdély címere i. m. 80. 196 így például az 1791. évi VII. érd. Te: „A fejedelemmel és rendekkel közös törvényhozó hatalomról”, az 1791. évi VIII. érd. Te: „A végrehajtó hatalom törvényes gyakorlásáról”, illetve az 1791. évi X. érd. Te: „Hogy országgyűlést évenkint kell tartani”. 197 1791. évi VI. érd. Törvénycikk: „Erdélynek Magyarországgal való kapcsolatáról és ennek a nagy fejedelemségnek saját, és semmi más országnak alá nem vetett alkotmányáról” 198 1 791. évi XVI. érd. Törvénycikk: „A mi a nemesi jogokat illeti, azokat Magyarország és az erdélyi fejedelemség nemesei és honfiai viszonosan és egyenló'en élvezik.” 199 A megfogalmazások, hogy „Magyarországgal ugyanazonos uralkodási és utódlási jogon fogják hatalmukban tartani”, illetve „az erdélyi fejedelemség Magyarországgal egy és ugyanazon királyi hatalmának van alávetve” jelentheti azt, hogy a két állam közjogi viszonya perszonálunió. 200 1 836-ban hoztak egy törvényt (XXI. Te.) “Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd Vármegyéknek, és Kó'vár Vidékének Magyar Országhoz való visszacsatolásáról”, de ezt nem hajtották végre. Az 1848. évi VI. törvénycikk ezt írja elő' (Az 1836: 21. t.cz. foganatosításáról”), s ennek alapján a Részeket, míg az 1848. évi VII. törvénycikk magát Erdélyt egyesíti Magyarországgal.
