Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
1060 KISTELEKI KÁROLY sának lehetőségével — a dar al-harb országai ellen, míg az egész világra kiterjed a dar al-islam. A dar al-islam területén a muszlimokon kívül azokkal szerződéses viszonyban élő nem muszlimok (ahl al-dhimmi, dhimmi) is élnek, de jogaik lényegesen különböznek az iszlámot valló személyektől.171 Bizonyos jogtudósok172 elismertek e két fenti csoport közé eső harmadik kategóriát is, amit fegyverszünet házának (dar al-suhl) vagy szerződés házának (dar al-ahd) neveztek el, ahova azon országokat sorolták, amelyek az iszlám állammal kötöttek időleges, kölcsönösen meghatározott feltételek szerinti — leggyakrabban adó vagy hadisarc-fizetést magába foglaló — szerződést.173 Amikor elindul a dzsihád alapján egy háború egy dar al-harb terület ellen, akkor az iszlám jogi doktrína szerint — amennyiben sikeres a hadjárat — vagy megállapodással, vagy pedig erőszakos alávetéssel kell befejezni a harcot.174 Ha megállapodás (suhl) zárja le a háborút, akkor a célterület a dar al-islam részévé válik, lakosai az iszlám állam által biztosított sajátos jogállású (dhimmi) személyek lesznek. Amennyiben viszont erőszakos alávetés útján (ianvatan)1'75 hódoltatják a területet, az ország akkor is a dar al-islam része lesz, viszont a lakosok nem dhimmik lesznek, hanem a hódító muszlimok a siyar176 alapján bánnak velük. Az iszlám jog szerint a háború célja az iszlámra való áttérés kikényszerítése vagy a nem muszlimoknak megszabott fejadó (dzsizje) fizetésének elfogadtatása. E két cél vagylagos kitételt foglal magába, mert a meghódított nem muszlimok vagy áttérnek iszlám hitre vagy fizetik a dzsizjét.177 Raguza mindezek alapján tehát — hasonlóan az Erdélyi Fejedelemséghez — a szultán vazallus, adófizető állama volt, tehát az oszmánok nézőpontjából, az iszlám jog alapján az adófizetőkre178 vonatkozó szerződés háza (dar al-ahd), 171 Jany J.: Klasszikus i. m. 440.; Lewis B.: Az iszlám i. m. 60-61. 172 Jany János szerint egyes sáfí’ita jogtudósok tartoznak ide, viszont a hanafiták határozottan elvetik ezt a kategóriát. Jany J.: Klasszikus i. m. 440. 173 Jany J.: Klasszikus i. m. 440.; Lewis B.: Az iszlám i. m. 72-73. 174 Bemard Lewis szerint az iszlám hagyomány szimbolikusan is megjeleníti ezt a különbségtételt. Az eró'szakkal elfoglalt területeken a muszlim prédikátor a mecsetben a pénteki ima ideje alatt kardot tartott magánál, míg a megállapodás útján szerzett területeken csak egy farudat. Lewis B.: Az iszlám i. m. 72.; Fodor megjegyzi, hogy az iszlám jog nézőpontjából Magyarország végérvényesen 1541-ben lett az oszmánoké, mivel akkor tartották meg a legitimációs szempontból perdöntő hutbét, a pénteki istentiszteletet, amely----több példával bizonyíthatóan----a magyarok szerint is jogilag szentesítette és visszavonhatatlanná tette a török hódításokat. Fodor P.\ Magyarország i. m. 2. 18. lj. 175 Az anvatan arab szó megfelel a római jogban használt vi et armis-nak. Lewis B.: Az iszlám i. m. 72. 176 Jany János szerint a siyar „azon jogi normák összessége, melyeket a muszlim jogtudósok a fiqh -könyvekben fektettek le annak érdekében, hogy a nem muszlimokhoz fűződő kapcsolatból eredő jogviszonyokat is szabályozzák.” A siyar eleinte nem volt jogi terminus, de aztán lassan felvette azt a jogi előírássá rögzült jelentését, amely a hitetlenekkel szembeni küzdelem, a háború alatt tanúsított magatartásként határozta meg a siyart. Jany J.: Klasszikus i. m. 434-437., 440. 177 A vallásjogászok ebben a következő Korán vers alapján egyeztek meg;....(harcoljatok ellenük) mindaddig, amíg megadják a jótettért járó dzsizjét...” (Korán 9:29). Jany János megjegyzi, hogy a dzsizje fizetés lehetősége csak az ahl al-kittábra, vagyis kizárólagosan a „könyv népeire”----azaz a keresztényekre és a zsidókra, valamint a zoroasztriánusokra-----vonatkozott. Jany J.: Klasszikus i. m. 441. 178 Kuncevic megjegyzi, hogy az oszmán értékelés egyedüliként való elfogadását az is gyengíti, hogy a Porta adót kért és kapott Lengyelországtól és Velencétől, valamint magától a
