Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
ALÁRENDELTSÉG VAGY ÖNÁLLÓSÁG 1061 vagy az iszlám háza (dar al-islam) része volt, vagyis az iszlám jog szerint de iure a szultán alávetett országának minősült.179 Ha viszont a nyugati keresztény államok nézőpontjából tekintünk Raguzára, akkor azt láthatjuk, hogy a köztársaságot a nemzetközi kapcsolatok önálló alanyának tartották, akivel oszmán befolyástól függetlenül tudtak diplomáciai viszonyt működtetni — azaz Raguza, adófizetői státuszától függetlenül, ugyanolyan megítélés alá tartozott mint bármely más korabeli keresztény állam, akit nemcsak az európai nemzetközi jog legitim alanyának, hanem az Oszmán Birodalomtól egyértelműen elhatárolható államnak tartottak.180 Ezt a két ellentmondó álláspontot Kuncevic a nemzetközi kapcsolatok elmélete egyik teoretikusának, Hedley Bulinak a „nemzetközi társadalom” („international society”) elnevezésű fogalma figyelembevételével igyekszik feloldani. Bull szerint a nemzetközi társadalom „államok egy csoportja”, amelyek „dialógus és egyetértés révén meghatározzák kapcsolataik fenntartásának közös szabályait és intézményeit, és elismerik a megállapodások életben tartására vonatkozó közös érdeküket”.181 A „közös szabályok és intézmények” közé tartoznak többek között a nemzetközi jog szabályai, s az ennek a keretébe tartozó diplomáciai normák. A kora újkort is vizsgálta Bull és ebben az időszakban több, párhuzamosan létező nemzetközi társadalmat írt le: Kínát, a keresztény Európát, valamint az Isztambul központú ún. „arab-iszlám” (a tulajdonképpeni oszmán) terrénumot.182 Ennek alapján Raguza jogi státusza alapvetően eltérőnek minősíthető attól függően, hogy oszmán vagy nyugati keresztény szempontból nézték, azaz Raguzának egyidejűleg több jogi státusza is volt. Kuncevic frappáns megfogalmazásában „De iure Raguza egyaránt volt az oszmánok hatalma alatt élő, füg-Habsburg uralkodótól is. Ennek alapján----kérdezi Kuncevic-----ezeket az országokat is a szultán hatalma alatt állóknak kell tekinteni? Mivel önmagában az adófizetés kritériumának az abszolutizálása ezen államokat egy platformra hozza Erdéllyel és Raguzával. Viszont ha következetesen ezt a nézőpontot vizsgáljuk, akkor mi a logikai alapja annak, hogy mig Raguzát és Erdélyt alávetettnek tekintjük, addig Velencét, Lengyelországot, Franciaországot, a magyar király Habsburg-uralkodót pedig ugyanezért nem? Kuncevic L.: Raguza i. m. 25.; Bodin is felveti ezt a kérdést, habár egy finom distinkcióval igyekszik feloldani a problémát: ,.Különbséget kell tennünk adó és megváltás között: mert az egyiket azért fizetik, hogy ne érje támadás az országot, a másikat pedig azért, hogy segítséget vagy védelmet kapjanak... ugyanígy a szultán adófizetőjének nevezi a császárt a Magyarországért évente fizetett megváltás miatt. A velenceieket, genfieket, raguzaiakat, Algír és Tunisz királyait hasonlóképpen adófizetőnek nevezi, habár a török oklevelek és szerződések legfőbb szövetségeseiknek és barátaiknak minősítik őket”. Bodin, •/.: Az államról i. m. 113. 179 Magyarország kapcsán az oszmánok többször a „szablya jogára” hivatkoztak hódítási jogcímként, így 1526-tól kezdve úgy tekintettek az országra mint Szulejmán szultán „karddal meghódított saját országa!’. Fodor P.\ Magyarország i. m. 144-146. Ibrahim nagyvezír 1530-ban I. Ferdinándhoz írott levelében mindezt a következőképpen fogalmazta meg: „Mert az uralkodók szokásai és törvényei között régtől fogva megszokott és ismert dolog, hogy ha egy országot valamely padisah lovának lába megtisztel és szerencséltet, az az ország az övé.” Uo. 145. 180 Luncevic L.: Raguza i. m. 26., 23., 24. 181 Bull, Hedley - Watson, Adam: The Expansion of international society. New York 1984. 1.; Idézi Luncevic L.: Raguza i. m. 25. 182 Bull H. - Watson A.: International society i. m 1. Idézi Kuncevic L.: Raguza i. m. 26.
