Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
ALÁRENDELTSÉG VAGY ÖNÁLLÓSÁG 1033 Jánosnak védelmet ígért és — oszmán felfogás szerint érvelve — visszaadta számára a Szulejmán által az amúgy a sajátjának tekintett Magyar Királyságot.19 Minden valószínűség szerint azonban a szultán ezzel csak átmeneti megoldásként számolt mindaddig, amíg végleg meg nem töri Ferdinánd ellenállását. Azonban 1532-re, két sikertelen bécsi hadjárat (1529, 1532) után kénytelen volt meghosszabbítani a Szapolyaira szabott koncepciójának „szavatossági idejét”.20 János király 1540. július 22-én meghalt, így Szulejmánnak új szerepló't kellett keresnie forgatókönyvéhez. Szapolyai János fiában, a csecsemő János Zsigmondban — akit 1540. szeptember 13-án magyar királlyá választottak — mindezt meglelte: 1540 októberében elismerte atyja örökösének a gyermeket, 25 000 arany évi adó megfizetése ellenében odaadta számára az atyja által birtokolt területeket, s sereget gyűjtött új vazallusa védelmében.21 Az önálló államterülettel bíró Erdélyi Fejedelemség létrejöttéhez vezető lépések: — Erdélynek, mint állami entitással bíró területnek a kialakulásához az első' lépés Szulejmán szultántól származik, aki 1541-ben a Szapolyai-országrész megszállásának, valamint a törökpárti urak elfogásának szándékával érkezett serege élén Budára.22 A padisah 1541. augusztus 30-án23 — miután előző nap Buda vára a birtokába került — Izabella királynéhoz küldött követe útján viszont kijelentette, hogy fiának, János Zsigmondnak — valójában a gyámjának kijelölt Fráter Györgynek — átengedi Erdélyt és a Tiszántúlt Kassa vidékével és az északkeleti megyékkel, a Temesközt pedig Petrovics Péternek adja Az Erdélyi Fejedelemség születése. Bp. 1984. 30.), Sztambulban kötött szerződés, ahol még nincs kikötve adófizetés, majd a szultán eló'tt 1529-ben a mohácsi mezőn Szapolyai tiszteletadása már szimbolikusan is megerősítette a vazallusi viszonyt. Az adófizetés kikötése, valamint a vazallusi függés beráttal való egyértelműsítése mellett ráadásul a szultán Szapolyai nyakába ültette kormányzóként és kincstartóként Ibrahim nagyvezír bizalmasát, Lodovico Grittit. L. Pálffy G.\ Magyar Királyság i. m. 62—64.; A Szapolyainak adott adhnáméről nincs hiteles példány, így annak konkrét tartalmát nem ismerjük. Viszont ennek a „szulejmáni adhnáménak” nagy fontosságot tulajdonítottak a török hódoltság telejes idó'tartama alatt, mint egy olyan iratnak, amelyre alapítható valamennyi fejedelem szerzó'déslevele, Papp szerint talán konstitúciós jelleggel. Papp Sándor: Muszlim és keresztény közösségek, egyházak és államok autonóm rendszerei az Oszmán Birodalomban. Keletkutatás (38) 2011 tavasz. 59. 19 Szulejmán — különböző leveleinek tanúsága szerint — folyamatosan úgy érvelt, hogy Magyarország az ő tulajdona, és Szapolyainak — annak hűsége és engedelmessége okán — átengedte a királyi méltóságot és az ország igazgatását, viszont ezzel egyidejűleg nem ruházta fel az országgal való rendelkezésre is. Fodor P.: Magyarország i. m. 56. 20 Fodor P.: Magyarország i. m. 57. 21 Fodor P.: Magyarország i. m. 68-69.; Papp Sándor szerint Szulejmán János Zsigmond magyar királyként való elismerése mellett egyúttal követelte az addig meg nem fizetett évi 50 000 arany adót. Papp S.: Muszlim i. m. 53. 22 Fodor PAranyalma i. m. 395. 23 Szabó Péter szerint 1541. augusztus 31-én. Szabó P.\ Fejedelemség i. m. 32.
