Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Tevely Arató György: Turos Miklós (1591-1656) Különleges karrier a dunántúli végekről. Egy kiskomáromi főtiszt és családja társadalmi mobilitása
992 TEVELY ARATÓ GYÖRGY hetett túl sok marhát fölhalmozni, mert nem volt akkora erdőség a környéken, amelyben jól el lehetett volna az állatokat tartani a csoportos elhajtásig. Ha elindult a hajtás, a tavaszi, nyári és őszi hónapokban sűrűn váltották egymást a szállítmányok, s nem egyszer találkozunk a fönnakadást elkerülni vágyó, árujukat féltő katonák olyan kérelmeivel, amelyekkel Batthyány által késleltetni szeretnék a máshonnan jövő csordákat.150 Túrós többször szól az általa általában csak „olasz’’-ként emlegetett Carlo Miglio-ról. Többnyire elégedetlen és bizalmatlan az idegen kereskedővel szemben.151 Carlo Miglio appaldátorként a Batthyány- és föltehetőleg Zrínyi-uradalmak területén hatalmas nyereségre tett szert, megfelelő húsmennyiséggel látva el megrendelőit. A többtízezres gulyaállomány hatalmas haszna elsősorban nem is Batthyánynál csapódott le, hanem a nagykereskedőknél, akik még tetézték is ezt a magyar határvámok semmibevételével. Carlo Miglio hajtásonkénti jövedelme meghaladta a hatezer aranyforintot.152 Rajta kívül csak néhány magyar érdekeltségű olasz kereskedőről tudunk, e néhány közvetítő tehát valóban szinte monopolhelyzetben volt.153 Az ő föladatuk volt eljuttatni a magyar marhát a fogyasztóihoz. Az egyik legnagyobb fölvásárló Velence volt.154 Batthyány Ádámnak tetemes haszna származott kereskedelmi vállalkozásaiból.155 A tőzséreknek közel sem ekkora, de tekintetbe véve társadalmi pozíciójukat és ehhez szabott anyagi lehetőségeiket, meg kell állapítanunk: ők sem keveset nyertek. Különösen igaz ez a végvári kereskedő katonákra. Kiskomárom és Túrós példáján igyekeztem bemutatni, hogy a végvárakra és uradalmakra alapozott kereskedelmi hálózat milyen hatalmas hasznot hajtott a vállalkozóknak és a közvetítő uraságnak egyaránt. Az országos konjunktúrába való bekapcsolódás jelentős társadalmi mozgatóerőt szabadított föl, aminek 150 1649. június 15-én kéri Túrós Batthyányt, hogy igen nagyszámú gulyáját előbb fogadják Batthyány emberei, mint a Beöcskei nevű hódoltsági tó'zsérét. MNL OL P 1314 Nr. 110028. Zimányi Vera idézi (sajnos év nélkül) Czegléd(i) Balázs szentgróti vajda hasonló tárgyú levelét, amelyben arra kéri Batthyányt, hogy a veszprémiek indulását késleltesse legalább egy héttel, mert a komári marhát nem lehet rejtegetni. Zimányi V.: Batthyányak marhakereskedése i. m. 62-63. 151 MNL OL P 1314 Nr. 110029. Túrós Miklós Batthyány Ádámnak Körmend, 1649. augusztus 10.; MNL OL P 1314 Nr. 110034. Túrós Miklós Batthyány Ádámnak. Kiskomár, 1649. október 15.; MNL OL P 1314 Nr. 50307. Túrós Miklós Batthyány Ádámnak. H. n, 1651. március 13.; MNL OL P Nr. 50312. Túrós Miklós Batthyány Ádámnak. Komár, 1651. június 18.; MNL OL P 1314 Nr. 50362. Túrós Miklós Batthyány Ádámnak. Kiskomár, 1654. június [n. n.], csütörtök [!], s más, följebb már idézett levelei. 152 Zimányi V.: Batthyányak marhakereskedése i. m. 64. 153 Ilyen Petrus Martyr Curti és „az olasz Bexli”. Ez utóbbi 1649-ben tízezer forinttal volt adósa Batthyány Ádámnak. L. Zimányi V.: Batthyányak marhakereskedése i. m. 64., 82. 154 Ugyancsak Zimányi Vera hiánypótló kutatásaiból tudjuk, hogy a velencei tanács vizsgált időszakunkban évente mennyi marhát engedett be a városállamba és dobott piacra szükségleteinek fedezésére. Ez a szám 1624 és 1647 között tizennégy- és tizenkilencezer között volt. Biztosan állíthatjuk, hogy a Velencébe érkező marha kétharmada a 16. század második felétől már a Szent Korona országaiból származott. Zimányi V.: Velence szarvasmarhaimportja i. m. 388-397. Érdekesség, hogy Velence húsfogyasztása még így is csak néhányada volt a föltételezhető magyarországinak. Vö. még: Sahin-Tóth Péter: A velencei magyar marhaexport válsága a XVIXVII. század fordulóján egy francia forrás tükrében. Fons 9. (2002: 1-3. sz.) 75-106. 155 Benda B.: Halkereskedelem i. m. 301. A marhából évente 2000 forintot nyert, a halkereskedelemből pedig évente egy tiszttartóját ki tudta volna fizetni.
