Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Tevely Arató György: Turos Miklós (1591-1656) Különleges karrier a dunántúli végekről. Egy kiskomáromi főtiszt és családja társadalmi mobilitása
988 TEVELY ARATÓ GYÖRGY leges vámmentességet adott a vele szövetkező tőzséreknek, kereskedőknek, amiért cserébe részesedést várt. A szakirodalom adatai szerint nemigen fektetett tőkét a vállalkozásba, csak az infrastruktúrát biztosította; ha mégis saját pénzét adta hozzá — ami az eddigi adatokkal ellentétben kutatásaim szerint mégsem ment ritkaságszámba129 —, szintén nem veszíthetett. Batthyánynak kettős kapcsolatrendszere volt: egyfelől maguk a hódoltsági nagykereskedők keresték meg, másfelől a végvári katonák is rendszeresen szállítottak neki.130 A hódoltságiak minden pár marha után egy tallérnyi kijárópénzzel vámoltattak meg, a végváriaknak ezt nem kellett megfizetniük.131 Az ország határát átlépő csordák két forrásból tevődtek össze. A marha részben igen messziről érkezett Batthyány érdekkörébe, részben azonban helyi állományból „rekrutálódott”. A helyi, vagyis Somogy, Baranya, Tolna, Fejér megye területéről származó, gyakran töröktől — akár hitelben — szerzett marhát132 a dél-dunántúli hódolt tőzsér „polgárok” szedték össze és hajtották át Kanizsa környékére.133 Ezzel télen, januártól kezdve is kereskedtek, s leginkább Pünkösd után értékesítették.134 A Pünkösd utáni nyári időszak az alföldi marha értékesítésével telt Jobbágyi Dániel 1648-ban is biztatja még urát: „kár nem eshet benne”, hiszen csak közvetítik az árut. Vö. Zimányi V.: Batthyányak marhakereskedése i. m. 60-61. 129 Zimányi V.: Batthyányak marhakereskedése i. m. uo. Túrós levelei a Zimányi által vizsgált számadáskönyvvel ellentétben arról árulkodnak, hogy Batthyány közvetve vagy közvetlenül, de rendszeresen juttatott egy-két száz forintot marhavétel céljából Túrósnak és a komári tiszteknek, amit a Zimányi által is idézett egy híján 500 forinthoz hasonlóan megtérítettek neki, ha nem tudtak elegendő' marhát találni. Batthyány tehát — ha saját pénzével nem is — saját marhájával mégis tokét fektetett a vállalkozásba. Túrós 100 tallért kér marhára: MNL OL P 1314 Nr. 50307. Túrós Miklós Batthyány Ádámnak. Kiskomárom, 1651. március 1. és MNL OL P 1314 Nr. 50342. Túrós Miklós Batthyány Ádámnak. Kiskomárom, 1653. május 24. 1653-ban 600 (!) forintot kér készpénzben: MNL OL P 1314 Nr. 50349. Túrós Miklós Batthyány Ádámnak. Kiskomárom, 1653. szeptember 8. 130 Túrós a közvetített marha mellett rendszeresen kínálja saját marháját is, néha — számunkra, utólag — elválaszthatatlanul a többitől. 1649. január 5-én jelenti, hogy 220 ökre van, párját 34 tallérért adja: MNL OL P 1314. Nr. 50292. Túrós Miklós Batthyány Ádámnak. Kiskomárom, 1649. január 5. Május 30-án 600 marhát mond magáénak közösen Karátson Tamással: MNL OL P 1314. Nr. 110028. Túrós Miklós Batthyány Ádámnak. Kiskomárom, 1649. május 30.; 1650. január 29-én arról panaszkodik, hogy Zrínyi Miklós és gersei Pethő László megkárosította 700 (!) forinttal — nyilván nem térítették meg marhája árát: MNL OL P 1314 Nr. 50294. 1652. május 24-én arra kér pénzt, hogy 102 marhából álló gulyáját földuzzassza, itt tehát saját tulajdona összekeveredik Batthyányéval: MNL OL P 1314 Nr. 50342. 131 1649-től van rá adatunk, hogy a főúr mégis megcsapolta katonái kereskedelmét, de ekkor is csak a felét kellett kifizetniük a hódoltságiak kijárópénzének. Zimányi V.: Batthyányak marhakereskedése i. m. 60—61. 132 MNL OL P 1314 Nr. 28162. Lábodi János kiskomári városi főbíró „és az egész Kiskomár várasi polgári rend” Batthyány Ádámnak. Kiskomár, 1647. július 17. MNL OL P 1314 Nr. 28162. 133 Ha errefelé nem volt elég marha, tavasszal is hozattak kisebb tételekben a Dél-Alföldről, ez azonban gyakran váratlan akadályokba ütközött, pl. a rossz takarmányú tél miatt a marha soványan nem bírta az utat, vagy útnak sem indították aratásig, mert gyöngeségében körömfájása volt. MNL OL P 1314 Nr. 110027. Túrós Miklós Batthyány Ádámnak. Kiskomárom, 1649. május 30. 134 1 649. május 19-én írja Batthyánynak, hogy pünkösd után két héttel megárulhatnak az olasszal: MNL OL P 1314 Nr. 110026. 1650. május 11-én pünkösdre ígéri marháját az eladási pontra: MNL OL P 1314 Nr. 50301. Egy héttel később már egy hetes késéssel számol: MNL OL P
