Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kökényesi Zsolt: Mise és presztízs. A magyar főpapok jelenléte és reprezentációja a bécsi udvarban 1711 és 1765 között
922 KÖKÉNYESI ZSOLT két beszámolóval ellentétben — részletesebben kitér a résztvevő főrendekre is, így nemcsak Sinzendorf főkamarás, vagy Savoyai Jenő jelenlétéről értesülhetünk, hanem azt is megtudhatjuk, hogy „azonban különösen sok magyar rendi személy és mágnás gyűlt össze tekintélyes és rendkívüli számbanEsterházy Imre zágrábi és Nádasdy László Csanádi püspökök a hintós bevonulásnál külön meg lettek nevezve.66 d, Karrier és kitüntetés A rendszeres császárvárosi jelenlét nemcsak a kapcsolati tőke szempontjából játszott fontos szerepet, vagy a gazdag uralkodói ajándékok (miseruhák, mellkeresztek) miatt volt kifizetődő,67 hanem igen pozitív hatást gyakorolt az egyházi karrierekre is. Korszakunkban a legmagasabb magyar egyházi tisztség betöltői, az esztergomi érsekek nagy arányban azon főpapok köréből kerültek ki, akik már püspökként is gyakran résztvevői voltak a különböző udvari ceremóniáknak. Bár a vizsgált főpapok köréből (indigenaként) kimaradt, de ide sorolható Keresztély Ágost (első hercegprímás), gróf Esterházy Imre, gróf Barkóczy Ferenc és kevésbé aktív szerepvállalással, de gróf Csáky Miklós is, bár ő nyilván profitált idősebb féltestvére, gróf Csáky Imre érsek kiváló udvari kapcsolataiból.68 Részben a kalocsai érsekekkel kapcsolatban is hasonló következtetésre juthatunk: Csáky Imre (1710-1732), Patachich Gábor (1733-1745), Csáky Miklós (1747-1751), Patachich Ádám (1776-1784) már a beiktatása előtti években is jelen volt Bécsben, egy alkalommal Klobusiczky Ferenc (1751-1760) nevét is olvashatjuk, Batthyány József (1760-1776) pedig minden bizonnyal profitált családja kiváló udvari kapcsolataiból. A világi főnemesek karrierjének emelésére, kormányzati kapcsolatainak kiépítésére igen jó lehetőség volt a bécsi udvartartás szolgálatába állni, azonban az egyháziak számára igen kevés hasonló pozíció állt rendelkezésre.69 Nincs tudomásunk arról, hogy vizsgált korszakunkban magyar személy udvari gyóntatói funkciót vállalt volna, amely pozíció szükségszerűen fontos tanácsadói, bizalmi feladatkört is hordozott magában (például Mária Terézia regnálásának második felében leginkább reformpárti janzenisták töltötték be az uralkodói családban ezt a funkciót). Erdődy nyitrai püspök informálisan tekinthető 66 Lünig, J. Ch.\ Theatrum ceremóniáié II. i. m. 287. 67 Például Csáky bíboros 1718 október 13-i audienciája keretében kapott az uralkodótól ajándékba egy drága, gyémántberakásos mellkeresztet. (WD 1718. 10. 14.) 68 Bahlcke, J.: A magyar püspöki kar i. m. 134-136.; Csáky bíborosról bővebben lásd: Málnási O.: Csáky Imre bíbornok i. m. 69 Peter Hersche: War Maria Theresia eine Jansenistin? In: Österreich in Geschichte und Literatur 15. (1971: 1. Heft) 14-25.; Elisabeth Kovács: Einflüsse geistlicher Ratgeber und höfischer Beichtväter auf das fürstliche Selbstverständnis, auf Machtbegriffe und politische Entscheidungen österreichischer Habsburger während des 17. und 18. Jahrhunderts. In: Cristianesimo nella storia 4. (1983) 79-102.; Derek Beales: Clergy at the Austrian Court in Eighteenth Century. In: Monarchy and Religion. The Transformation of Royal Culture in Eighteenth-Century Europe. Ed. Michael Schaich. Oxford 2007. 367-394.
