Századok – 2015

2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kökényesi Zsolt: Mise és presztízs. A magyar főpapok jelenléte és reprezentációja a bécsi udvarban 1711 és 1765 között

A MAGYAR FŐPAPOK A BÉCSI UDVARBAN 1711 ÉS 1765 KÖZÖTT 921 míg Schönborn ceremóniáján a misét Erdődy nyitrai püspök mutatta be. A szertartás bevett eleme volt (Csáky ceremónia leírásából ugyan kimaradt, de valószínűsíthető, hogy nála sem maradt el) az udvari lelkész (Hofprediger) ün­nepeknek címzett dicsőítő szónoklata. Utána a pápai kamarás átadta a császár­nak a bíborosi kinevezést elrendelő pápai brévét, aki aztán visszanyújtotta neki és felolvastatta azt. A bíborossá avatás tényleges aktusa pedig ez után követke­zett, amikor a főpap — meghajlással — a császár három lépcsős trónjához (első lépcsőfokra) járult, ekkor az uralkodó felhelyezte rá a birétumot, majd a bíboros újabb meghajlással az oltárhoz ment a miséző főpap jobbjához, amikor is meg­szólaltak a harsonák és a dicsőítő énekek. Ezt követően az istentisztelet szokásos módon folytatódott, és a díszes társaság reprezentatív kivonulásával végződött. Lamberg bíborossá avatásáról szóló leírás a templomi résszel záródik, el­lenben Schönborn és Csáky ceremóniájáról szóló beszámoló tovább folytatódik: mindkét kardinálist az uralkodó audiencián fogadta, amelyen köszönetét mondhattak neki a Szentszéknél való közbenjárásáért, valamint a császár biz­tosíthatta őket további támogatásáról. Megtudhatjuk, hogy az audiencia során Schönborn egy gyémántgyűrűt is kapott az uralkodótól ajándékba. Csáky cere­móniájáról szóló leírás azonban tovább folytatódik. Értesülhetünk róla, hogy az új bíboros — a jelen lévő velencei követtel együtt — abban a megtisztelő fel­adatban részesült, hogy az ünnepélyes császári ebédnél — fedett fővel — az első poháremelésig asztali szolgálatot teljesíthetett. Az udvari kultúrában a Tafel­­dienst szimbolikus kiváltságnak számított, hasonlóra került sor a római császá­ri vagy a magyar királyi koronázáskor, sőt a rendi közösségek ünnepein is.63 Egyedül a magyar királyi koronázás után volt szokás, hogy a nádor, az esztergo­mi és a kalocsai érsek, valamint a pápai nuncius és a velencei, esetleg a spanyol követ az uralkodóval egy asztalnál étkezett (de a magyar főtisztségviselőknek akkor is volt felszolgálási kötelezettségük).64 A császári szertartásrendben ha­sonló szokást nem figyelhetünk meg, az Aranygyapjas Lovagoknak és a Szent István Rend nagykereszteseinek az is épp elég magas kiváltság volt, hogy az uralkodóval egy teremben étkezhettek.65 Érdekes módon Csáky bíborosi ünne­pének leírása nem ér véget az asztali szolgálattal, megtudhatjuk, hogy utána szállására hazatért ebédelni, majd korábbi kíséretével együtt visszatért a Hof­­burgba, ahol a regnáló császárné fogadta audiencián. Ezt követően a császári párral együtt az udvari kápolnában (Hofkapelle) misét hallgatott, s végül estére hazatérhetett a szállására. Láthatjuk, hogy Csáky bíborossá avató ünnepsége igen reprezentatív mó­don ment végbe, még fényesebb külsőségek között, mint a másik két kardinális esetében. Ez a különleges megtiszteltetés egyszerre szólhatott Csáky személyé­nek, valamint a natio Hungarica-nak is. Ugyanis a ceremónia-leírás — a másik 63 Ingrid Haslinger-, Der Kaiser speist en public. Die Geschichte der öffentlichen Tafel bei den Habsburgem vom 16. bis ins 20. Jahrhundert. In: Die Öffentliche Tafel. Tafelzeremoniell in Europa 1300-1900. Hg. Hans Ottomeyer; Evelyn Peters; Michaela Völkel. Wolfratshausen 2002. 48-57. 64 Pálffy Géza-. Koronázási lakomák a 15-17. századi Magyarországon: Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezentáció­járól. In: Századok 138. (2004) 1005-1101. 65 Kökényesi Zs.: A Szent István-rend ceremóniarendje i. m.

Next

/
Thumbnails
Contents