Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kökényesi Zsolt: Mise és presztízs. A magyar főpapok jelenléte és reprezentációja a bécsi udvarban 1711 és 1765 között
A MAGYAR FŐPAPOK A BÉCSI UDVARBAN 1711 ÉS 1765 KÖZÖTT 921 míg Schönborn ceremóniáján a misét Erdődy nyitrai püspök mutatta be. A szertartás bevett eleme volt (Csáky ceremónia leírásából ugyan kimaradt, de valószínűsíthető, hogy nála sem maradt el) az udvari lelkész (Hofprediger) ünnepeknek címzett dicsőítő szónoklata. Utána a pápai kamarás átadta a császárnak a bíborosi kinevezést elrendelő pápai brévét, aki aztán visszanyújtotta neki és felolvastatta azt. A bíborossá avatás tényleges aktusa pedig ez után következett, amikor a főpap — meghajlással — a császár három lépcsős trónjához (első lépcsőfokra) járult, ekkor az uralkodó felhelyezte rá a birétumot, majd a bíboros újabb meghajlással az oltárhoz ment a miséző főpap jobbjához, amikor is megszólaltak a harsonák és a dicsőítő énekek. Ezt követően az istentisztelet szokásos módon folytatódott, és a díszes társaság reprezentatív kivonulásával végződött. Lamberg bíborossá avatásáról szóló leírás a templomi résszel záródik, ellenben Schönborn és Csáky ceremóniájáról szóló beszámoló tovább folytatódik: mindkét kardinálist az uralkodó audiencián fogadta, amelyen köszönetét mondhattak neki a Szentszéknél való közbenjárásáért, valamint a császár biztosíthatta őket további támogatásáról. Megtudhatjuk, hogy az audiencia során Schönborn egy gyémántgyűrűt is kapott az uralkodótól ajándékba. Csáky ceremóniájáról szóló leírás azonban tovább folytatódik. Értesülhetünk róla, hogy az új bíboros — a jelen lévő velencei követtel együtt — abban a megtisztelő feladatban részesült, hogy az ünnepélyes császári ebédnél — fedett fővel — az első poháremelésig asztali szolgálatot teljesíthetett. Az udvari kultúrában a Tafeldienst szimbolikus kiváltságnak számított, hasonlóra került sor a római császári vagy a magyar királyi koronázáskor, sőt a rendi közösségek ünnepein is.63 Egyedül a magyar királyi koronázás után volt szokás, hogy a nádor, az esztergomi és a kalocsai érsek, valamint a pápai nuncius és a velencei, esetleg a spanyol követ az uralkodóval egy asztalnál étkezett (de a magyar főtisztségviselőknek akkor is volt felszolgálási kötelezettségük).64 A császári szertartásrendben hasonló szokást nem figyelhetünk meg, az Aranygyapjas Lovagoknak és a Szent István Rend nagykereszteseinek az is épp elég magas kiváltság volt, hogy az uralkodóval egy teremben étkezhettek.65 Érdekes módon Csáky bíborosi ünnepének leírása nem ér véget az asztali szolgálattal, megtudhatjuk, hogy utána szállására hazatért ebédelni, majd korábbi kíséretével együtt visszatért a Hofburgba, ahol a regnáló császárné fogadta audiencián. Ezt követően a császári párral együtt az udvari kápolnában (Hofkapelle) misét hallgatott, s végül estére hazatérhetett a szállására. Láthatjuk, hogy Csáky bíborossá avató ünnepsége igen reprezentatív módon ment végbe, még fényesebb külsőségek között, mint a másik két kardinális esetében. Ez a különleges megtiszteltetés egyszerre szólhatott Csáky személyének, valamint a natio Hungarica-nak is. Ugyanis a ceremónia-leírás — a másik 63 Ingrid Haslinger-, Der Kaiser speist en public. Die Geschichte der öffentlichen Tafel bei den Habsburgem vom 16. bis ins 20. Jahrhundert. In: Die Öffentliche Tafel. Tafelzeremoniell in Europa 1300-1900. Hg. Hans Ottomeyer; Evelyn Peters; Michaela Völkel. Wolfratshausen 2002. 48-57. 64 Pálffy Géza-. Koronázási lakomák a 15-17. századi Magyarországon: Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról. In: Századok 138. (2004) 1005-1101. 65 Kökényesi Zs.: A Szent István-rend ceremóniarendje i. m.
