Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kökényesi Zsolt: Mise és presztízs. A magyar főpapok jelenléte és reprezentációja a bécsi udvarban 1711 és 1765 között
910 KÖKÉNYESI ZSOLT legnagyobb számban (68 alkalommal). Jelentősége ellenére, pályája eddig elkerülte a történeti kutatás figyelmét, — egyedül Bubryák Orsolya tér ki rá Erdődy monográfiájában részletesebben — ezért fontosnak tartjuk röviden felvázolni azt.14 * László Adám (1679-1736) Erdődy Kristóf kamaraelnök, koronaőr és Pálffy Mária Zsuzsanna fia — tehát György (későbbi országbíró) és Gábor Antal (későbbi egri püspök) bátyja — volt.16 Erdődy alsó fokú tanulmányait a pozsonyi jezsuitáknál végezte, felsőfokú stúdiumokat — halotti méltatója szerint — négy egyetemen folytatott: a filozófiát Bécsben, a világi és az egyházjogot Pármában és Sienában, a teológiát pedig a római Collegium Germanicum et Hungaricumban.16 Az ifjú gróf pármai és sienai tanulmányai azonban az egyetemi matrikulák alapján nem támaszthatóak alá,17 elképzelhető, hogy László Adám rövid ideig (beiratkozás nélkül) látogatta az említett két egyetemet, de az is lehet, hogy a búcsúztató rétor a családi peregrinációs hagyományok miatt hibázott. Rómából való hazatérése után, 1701-ben rákonyi apátnak, győri kanonoknak és pápóci prépostnak nevezik ki.18 1704-ben már kancelláriai tanácsos, amely lehetővé tette folyamatos bécsi jelenlétét, és személyes kapcsolatépítését az udvari elittel.19 Erdődy a fontos egyházi körökkel igen jó kapcsolatot tudott kiépíteni, Keresztély Ágost állítólag saját fiaként szerette, Sigismund Graf Kollonitchcsal (1716-tól bécsi püspökkel), Lipót bíboros unokaöccsével pedig együtt végezte a római stúdiumot, és méltatója szerint később is megmaradt köztük a jó kapcsolat.20 A kiváló személyes és a családi kapcsolati tőke eredményének tekinthető, hogy László Ádámot igen fiatalon, huszonhét évesen, 1706-ban nyitrai püspökké szentelték, amely szertartás reprezentatív értékét növelte, hogy arra a bécsi jezsuita templomban, az esztergomi érsek, a bécsi püspök és Csáky Imre (akkor még) nagyváradi püspök, valamint az udvari körök jelenlétében került sor.21 Erdődy fővárosi elismertségét jól tükrözik halotti méltatójának gondolatai, aki szerint ez a kortársak számára annyira köztudott 14 Bubryák Orsolya: Családtörténet és reprezentáció: a galgóci Erdődy-várkastély gyűjteményei. Bp. 2013. 22-24. (a megjelölt részen kívül a monográfia még több helyen érinti László Adám művészettörténeti szerepkörét). Erdődy László Adám részletesebb (első sorban az udvari működésére fókuszáló) életrajzát, önálló tanulmányként a Lelkiségtörténeti Műhely következő (várhatóan 2016-ban megjelenő) tanulmánykötetében tervezem közreadni. 16 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. IV Bp. 1858. 68.; Benda Borbála: Az Erdődy család 17. századi genealógiája. In: Turul 80. (2007: 4. sz.) 109-125. 121. 16 Szegedy János: Aquila magnarum alarum: nagy-szárnyú saskeselyő, az-az ... néh. monyorókeréki ... grófi Erdődy László Adám Miklós ur nittrai püspek ... halottas dicséretinek képe...Nagy Szombatban 1736. 69.; Matricula et acta alumnorum Collegii Germanici et Hungarici ex Regno Hungáriáé oriundorum Matricula (1559-1917). Szerk. Veress Endre. Bp. 1917. 98. 17 A páduai és a sienai egyetemek matrikuláit lásd: A paduai egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. (1264-1864). Szerk.: Veress Endre. (Fontes rerum Hungaricarum (Magyar történeti források). Tomus I.) Kolozsvár-Budapest 1915. és Szlavikovszky Beáta: Magyarországi diákok itáliai egyetemeken I. rész 1526-1918. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban) Bp. 2007. 18 Bedy Vince: A pápóci prépostság és perjelség története. (Győr egyházmegye múltjából VI.) Győr 1939. 44-45.; a Magyar Katolikus Lexikon kapcsolódó szócikkét lásd: http://lexikon.katolikus.hu/E/Erd%C5%91dy.html [Letöltés ideje: 2015. 04. 18.] 19 Fazekas István: A Magyar Udvari Kancellária és hivatalnokai a 16-18. században: hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon. In: Századok 148. (2014) 1131-1155. 1145. 20 Szegedy J.: Aquila magnarum alarum i. m. 72.; 75-76. 21 Szegedy J.: Aquila magnarum alarum i. m. 81.
