Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kökényesi Zsolt: Mise és presztízs. A magyar főpapok jelenléte és reprezentációja a bécsi udvarban 1711 és 1765 között
A MAGYAR FŐPAPOK A BÉCSI UDVARBAN 1711 ÉS 1765 KÖZÖTT 911 volt, hogy kár is lenne róla szót ejteni.22 Vagy a magas miseszámokkal kapcsolatban Szegeditől megtudhatjuk, hogy I. Lipót özvegye, Eleonóra császárné „ötét nem szokta külömben nevezni, hanem maga Kedves Káplánnyának. Mivel-hogy a Felséges Udvarnak, szokás-szer ént gyakorlati Isteni szolgálatit, egynihány esztendőkig, többire mind ő vitte véghez.”23 Erdődy karrierje pedig az évek során tovább emelkedett: 1714-ben titkos tanácsos,24 1720-ban alkancellár, majd 1725-ben kancellár lett.25 A nyitrai püspök udvari kapcsolatainak a kiterjedtségét mutatja, hogy Eleonóra császárné 1720 januárjában bekövetkezett halála után is sikerült feljebb lépnie a hivatali ranglétrán, valamint továbbra is celebrálhatott miséket a legfelső kormányzati köröknek. László Adám legtekintélyesebb és legnagyobb reprezentációs értékkel bíró megbízatása 1720-as varsói követi kinevezése volt. A császárvárosi újság egyoldalas vezető hírben számolt be a kinevezés aktusáról, illetve annak okairól, amely szerint Erdődy családi és személyes érdemeinek, az uralkodók iránt tanúsított lojalitásának, kiváló képességeinek, valamint az államügyekben való jártasságának köszönheti megbízatását.26 Szegedi János szerint a megtisztelő kinevezés nemcsak a família, vagy László Adám dicsőségére szolgált, hanem az egész natio hungarica számára is: „... a leghatalmasabb Császári Két-fejú Saskeselyő 1720. Esztendőben, egész Nemzetünknek nagy becsületivei (s minémöt régtül-fogvást nem-is tapasztaltt) Magának, és egész Méltóságos Familiá-jának örökén fen-maradandó dicsőségével, ugy-mint, Legatum Publicum; azaz, Országos, Királyi Fö-Követtyét; Fejedelmi pompával, udvarral, őrzőkkel, és késérőkkel, bé-küldé-vala őtet Lengyel-Országba.”27 A császár reprezentánsa, II. (Erős) Ágost lengyel király, szász választófejedelem előkelő varsói udvarába népes kísérettel, fényes külsőségek között vonult be.28 Halotti méltatója szerint Erdődyvel a lengyel fővárosban is nagy tisztelettel és megbecsüléssel bántak, a legjobb táraságokba kapott meghívásokat, és állítólag olyan gyakran étkezhetett a király asztalánál, mint egy követ sem (persze ez a bánásmód nemcsak a püspök személyének szólhatott, hanem a császárnak is, akinek a bizalmát II. Ágost a nagy északi háborút lezáró nystadti béke előtt, vagy a lengyel örökös királyság kialakításával kapcsolatban el akarta nyerni.)29 Majd Erdődy egészségi 22 Szegedy J.\ Aquila magnarum alarum i. m. 84. 23 Szegedy Aquila magnarum alarum i. m. 87. 24 A Wienerisches Diarium szerint Erdődy 1714 október 18-án lett titkos tanácsos (WD 1714. 10. 26.), azonban a Zeremonialprotokoll információi alapján 1723. október 29-én került sor a valódi titkos tanácsosi eskületételére: Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Hausarchiv, Oberhofmeisterakten (a továbbiakban ÖStA HHStA HA OMeA), Zeremonialprotokolle Bd. 12. (1723-1724) 356., így valószínűsíthetően 1714-ben a nyitrai püspök címzetes titkos tanácsosi címet kaphatott. (A címzetes titkos tanácsosi titulus alacsonyabb rangot jelentett, mint a valódi titkos tanácsosi cím, sokkal ritkábban is adományozták és a kitüntetettek listáját az udvarban rosszul vezették. A későbbiekben, ha titkos tanácsosról esik szó, és nem tűntetjük fel a „címzetes” jelzőt, akkor valódi titkos tanácsosokra gondolunk.) 26 Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai 1526-1848. Bp. 1988. 98-101. 26 WD 1720. 09. 11. vagy Erdődy követségének (még feldolgozásra váró) levéltári forrását lásd: ÖStA HHStA Ungarische Akten Fase. 199A. 27 Szegedy J.: Aquila magnarum alarum i. m. 90. 28 WD 1720. 09. 11. 29 Szegedy J.: Aquila magnarum alarum i. m. 91.
