Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Viskolcz Noémi: Esterházy Anna Júlia (1630-1669)
878 VISKOLCZ NOEMI Anna Júlia 12 évét, valószínű, hogy erősen túlzott a visszaemlékezéseiben. Anna Júlia 1644-ben a nála hét évvel idősebb Nádasdy Ferenccel kötött házasságot. A híres déd- illetve nagyapával, anyai ágon királyi rokonsággal bíró gazdag birtokszomszéd Nádasdyval egyetlen probléma volt: evangélikus felekezetisége. Máig nem tisztázott, hogy a nádor valóban feltételül szabta-e fiatal grófnak a katolizálást a lánya kezéért cserében, de tény, hogy Nádasdy 1643 novemberében katolikus hitre tért.32 Ekkor azonban az is felmerült, hogy a fiatalok között lévő Báthory-féle rokoni szálak megnehezíthetik az egybekelést, ezért Nádasdy 1643 végén tanácsért fordult unokatestvéréhez, Hommonai Drugeth János országbíróhoz, mire ő így válaszolt: „Az klmetek között való vérséget periig, és az kis asszony között, reménységem kívül, igen véletlenül értem, mivel én ekkoráig semmi oly közöl való atyafiságot, mely az anyaszentegyháznak tilalma alatt volna, kid és az kis aszony között sem olvastam, sem hallottam még öreg élelmetes emberektűl is, tudhatta maga is kid édes öcsém uram, hogy a mikor afféle dologban dispensatio kívántatik, szükség hogy legfeljebb negyedik izt foglaljon magában az atyafiság. Minek okáért deducaltassa jól kid édes öcsém uram az genealógiát, mind két ágrúl, és küldje párját énnekem is, hogy értsem, mivel mi nyíri Báthoriak familiájábúl, Báthory Erzsébet után szakadván, ő kimé penig az rozgonyi Báthoriak ágából szállván alá, nem láthatom az oly közelvaló atyafiságot, melyre kivántatnék az dispensatio, mindazáltal ha mi oly leszen az, mely miatt nem nyughatatnának meg tovább is az emberek, kész vagyok ezen dolgot kk igazságában promoveálni minden alkalmatossággal”.33 Ugyanebből a levélből az is kiderül, hogy a közeli rokonság nyugtalanító kérdése mellett egy másik esemény is veszélyeztette az esküvőt. 1643. november 11-én ugyanis meghalt Nádasdy anyja, Révay Judit. Homonnai Drugeth a februárra tervezett temetésben akadályt látott: „az mi szegény asszonyom ángyom eltakarítását nézi, úgy gondolom, úgy is értettem másoktúl, hogy még e farsangnak a közepében meg lenne, és így az kid kézfogásának egyik akadékja találtatnék”.34 Úgy látszik azonban, hogy sem a rokonság ügye, sem az anya halála nem állhatott az esküvő útjába, mert 1644. február 6-án Kismartonban sor került a kézfogásra, Révay Juditot pedig májusban temették el Galgócon, második férje, Forgách Adám birtokán.35 A gyász miatt elhagyott nagy mulatsá-32 Nádasdy Ferenc katolizálásáról bővebben Torna Katalin: Gróf Nádasdy Ferenc országbíró politikusi pályaképe (1655-1666). PhD-értekezés ELTE BTK, Bp., 2005. 37.; Viskolcz Noémi: A mecenatúra színterei a főúri udvarban. Nádasdy Ferenc könyvtára. (A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai VIII.) Szeged-Budapest 2013. 44-46. 33 Homonnai Drugeth János Nádasdy Ferencnek, Homonna, 1644. január 7. In: Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XV és XVII. században. III. kötet. Bp. 1879. 32. 34 Radvánszky: Magyar családélet i. m. 33.; Payr Sándor: Révay Judit, hitehagyott Nádasdy Ferenc édesanyja. Protestáns Szemle XXV (1913) 3-39. 33. A kézfogó, az esküvő és a lakodalom összefüggéseihez: Szabó Péter András: Menyegzőtől mennyegzőig. Gondolatok a házasságkötési szokásrend magyarországi fejlődéséről. Századok 144. (2010: 5. sz.) 1027-1084. 1029-1030. 35 A kézfogó dátuma: Az Esterházyak családi naplója i. m. 213. Révay Judit temetése: „Galgóczra futamodtam vala a temetésre, s odajött vala Nádasdi uram is, Kéri s Megyeri urammal.” Esterházy Pál Esterházy Miklósnak, (Ersek)újvár, 1644. május 31. In: Eszterházy Pál újvári kaptány levelei a nádorhoz. Közli Merényi Lajos. Történelmi Tár 30. (1907) 568-613. 609.; Radvánszky B.: Magyar családélet i. m. 33., Payr S.: Révay Judit i. m. 33.; Toma K.: Gróf Nádasdy Ferenc, i. m. 38.
